A nemzeti vízum nem megoldás

Sólyom Lászlótól várnak segítséget az erdélyi egyházfők

A határon túli magyarság kettős állampolgárságához kérik Sólyom László köztársasági elnök segítségét az erdélyi magyar egyházfők. A levelet a négy erdélyi történelmi magyar - katolikus, református, unitárius, evangélikus - egyház vezetőinek rendszeresen sorra kerülő fórumán írták alá, Tőkés László királyhágó-melléki református püspök javaslatára. Az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Vezetőinek Állandó Értekezletén (EMTEVÁÉ) nem kifejezetten a magyar állampolgárság kiterjesztéséről volt szó, hanem elsősorban a román tanügyi törvénytervezettel kapcsolatos kérdések voltak napirenden, tudtuk meg Jakubinyi György gyulafehérvári érsektől. "Abban ugyanis az szerepel, hogy a felekezeti oktatást az állam fizetheti, ezt pedig feltétlenül meg kell változtatni" - fogalmazott a főpásztor. Az érsek szerint elfogadhatatlan, hogy a hívek munkájából összegyűlő adót csak fakultatív jelleggel forgassák vissza a felekezeti oktatásba. "Az egyházak azt szeretnék elérni, hogy az államnak kötelező legyen támogatnia a felekezeti oktatást" - mondta.

Ami a magyar köztársasági elnökhöz intézett levelet illeti, Jakubinyi érsek úgy nyilatkozott, azért volt erre szükség, hogy "a régi ügyek ne vesszenek el". Levelükben az erdélyi magyar főpapok bizakodással méltatták Sólyom Lászlónak azt a kijelentését, miszerint az Európai Unióban nincs akadálya a kettős állampolgárságnak, hiszen az unióban "ismert és alkalmazott a kettős állampolgárság intézménye". Az egyházfők hasonló tartalmú levelet juttattak el Traian Basescu román államfőhöz és Markó Béla RMDSZ-elnökhöz is. "Igaz, hogy ők nem tudják megadni a kettős állampolgárságot, de azt mindenképpen elvárjuk, hogy legalább ne akadályozzák" - nyilatkozta felvetésünkre az érsek.

A Traian Basescunak és Markó Bélának írt leveleikben a romániai magyar történelmi egyházak vezetői egyházaik közös gondjairól (az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, a romániai vallásügyi törvényről, a tanügyi törvény egyházakat érintő módosításáról, az egyházak finanszírozásáról, valamint az erdélyi magyar politikai, egyházi és civil szféra együttműködéséről) fejtették ki álláspontjukat és kéréseiket. A nemzeti vízum - amelynek bevezetési dátumát 2006. január elsejében határozta meg a kormány - nem jelentheti a kettős állampolgárság alternatíváját, jelentette ki a minap Markó Béla. Az RMDSZ-elnök ennek ellenére üdvözölte a magyar kormány intézkedését, de Erdélyben bírálók is szép számmal akadtak. Köztük van Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, aki szerint a félmegoldás nem megoldás: vagy lesz kettős állampolgárság, vagy tartsa meg a kormány magának a nemzeti vízumját.

Az erdélyi közéletben egyébként jókora vihart váltott ki a magyar pénzügyminisztérium honlapján megjelent közlemény, amely szerint a határon túli magyarok támogatása jövőre mintegy 25 százalékkal csökken. A határon túli magyar felsőoktatás például a 2005-ös 170 millió forint helyett alig kap 32 milliót, viszont a csángó magyaroknak szánt idei százmillió forint helyett egyetlen fillér juttatás sem szerepel a tervezetben. Az erdélyi Krónika napilapnak nyilatkozó RMDSZ-tisztségviselők elképedésüknek adtak hangot, a lap vezércikkírója szerint eljött az ideje a támogatáspolitika leváltásának. Bakk Miklós politológus úgy látja, a megmaradás szlogenjébe burkolt klientúraépítő támogatási rendszer nem vezet eredményre, mert örökös kiskorúságra neveli az erdélyi társadalmat. "Helyette - írja a cikkíró - fejlesztésközpontú támogatás kellene, amely világosan kiemel néhány területet, és uniós partneri rendszerekbe kapcsolja be az erdélyi pályázót, megnyitván azok forrásait is."

Lukács János

(Kolozsvár)

Fotó: Cser István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu