Kérdések, beszámolók: közös útkeresés

A Püspöki Szinódus munkájáról

A vatikáni szinódusi aulában október 3-án gyülekező püspököket II. János Pál pápa arcképe és hangja fogadta. Fényképe a teremben lévő kivetítőn jelent meg, amikor pedig a főpásztorok a szünetben elhagyták a termet, az elhunyt pápának az eucharisztiával kapcsolatos egyik homíliájának szavai csendültek fel, amelyet 2000-ben, a jubileumi szentév során mondott.

A szinódusi ülést XVI. Benedek pápa nyitotta meg Szent Pál korintusiakhoz írt leveléhez fűzött elmélkedésével. Az összegyűltek nevében Francis Arinze bíboros, delegált elnök köszöntötte a pápát, majd Nikola Eterovic érsek, a szinódusok általános titkára vezette be a tényleges megbeszéléseket.

Az általános titkár után Angelo Scola bíboros, általános referens előadása következett, aki több aktuális kérdést is érintett, például az oltáriszentség iránti áhítat csökkenését, a papi cölibátust, illetve az elváltak és újraházasodottak áldozása körüli problémákat. Scola bíboros végül nagyobb közéleti és politikai tanúságtételre buzdította a keresztényeket. Arra, hogy minden vasárnap gyűljenek öszsze, a világ bármely részén, hogy Krisztus testében és vérében részesüljenek.

A második nap

Október 4-én a délelőtti megbeszéléseken - amelyeken a pápa is részt vett - tizennyolcan szólaltak föl, köztük a brazil Lyrio Rocha érsek, aki komoly aggodalmának adott hangot a szentmise egyes televíziós közvetítéseivel kapcsolatban. Hangsúlyozta: célszerű lenne emlékeztetni arra, hogy a szertartás során húsvét misztériumát ünnepeljük. A főpásztor azt javasolta, hogy adják vissza a liturgikus jelképek helyes értékét, fordítsanak gondot a szentmise helyének, tárgyainak és liturgikus öltözetének művészi kifejezésére. Az éneket és a zenét is a szertartásnak megfelelően, a liturgikus időszakhoz alkalmazkodva válasszák meg.

Az ülések utáni szavazást követően kiderült: a közgyűlés záróüzenetét Ivan Dias indiai bíboros Ázsia, Claudio Hummes brazil bíboros Amerika, Laurent Mosengwo Pasinya kongói érsek Afrika, Bruno Forte olasz érsek, Európa, Nasrallah Sfeir libanoni bíboros a keleti egyházak, Walter Kasper német bíboros a római kúria képviseletében és Hans-Peter Kolvenbach jezsuita generális készíti elő.

A harmadik nap

Október 5-én délelőtt, az eucharisztia témájában tartott szinódusi ülés harmadik napján úgynevezett circoli minori formában folytatódtak a megbeszélések, azaz a szinódusi atyák nyelvek szerint alakítottak csoportokat, és miután megválasztották maguk közül a vitavezetőt, eszmecserét tartottak az elhangzott témákról. A Szentatya az általános kihallgatás miatt nem lehetett jelen a megbeszélésen. Szerdán délután ismét közgyűlések voltak.

Az első két nap témái közül fontos helyet foglalt el a paphiány kérdése, az, hogy emiatt nagyobb szerepvállalásra kell kérni a világi híveket, főként ott, ahol teljesen hiányzik a pap. Szorgalmazták, hogy világiak vezethessenek igeliturgiát, és áldoztassák meg a híveket pap által konszekrált ostyákkal. Adrianus Simonis holland bíboros javaslata szerint ezt a helyzetet úgy lehet megnevezni, hogy "a papra várva", nem pedig úgy, hogy "pap nélkül". A bíboros azt javasolta, hogy ne szüntessék meg a laikusok által vezetett vasárnapi összejöveteleket azokban az országokban, ahol nincs elegendő pap. Hasonló véleményen van Juan Sandoval Iniguez mexikói bíboros is, aki szerint a laikusokat jobban tájékoztatni kell e témában. Roberto Camilleri hondurasi püspök a papok igazságosabb elosztását szorgalmazta. Az ő hazájában az átlagos tizenhárom és fél ezer hívő helyett egy papra tizenhatezer hívő esik.

Gregoire Laham görög-melkita antióchiai pátriárka hozzászólásában emlékeztetett arra, hogy a keleti egyházakban a papok nősülhetnek, és a házasságra úgy tekintenek, mint Krisztus és egyháza egységének jelképére. Több szinódusi atya érintette a cölibátus kérdését, főként arra helyezték a hangsúlyt, hogy mindenképpen szembe kell nézni a súlyos paphiánnyal. Gabriel Penate Rodriguez guatemalai püspök szerint ez különösen nagy gondot jelent Latin-Amerikában, ahol három hónap is eltelik, mire szentmisén vehetnek részt a hívek. Ebben a helyzetben a laikusok nagy támaszt jelentenek a közösség számára és nagy ajándékai az egyháznak.

Több hozzászólás foglalkozott a kiengesztelődés szentségével. A gyónók számának folyamatos csökkenése nem csak az oltáriszentséggel, a plébániai közösséggel és az egyházzal való kapcsolatot gyöngíti, hanem azzal a konkrét veszéllyel is együtt jár, hogy sokan a mágiában, az okkultizmusban vagy a New Age-ben keresnek választ lelki szükségleteikre. Erre mutatott rá többek között Rimantas Norvila litván érsek, aki kiemelte a lelkivezetés fontosságát, amelyre nemcsak a laikus híveknek, hanem a papoknak is nagy szükségük van. A gyónók számának csökkenése világjelenség, ám a főpásztor hozzászólásában nem kereste az okokat, hanem inkább a következményekre hívta fel a figyelmet, különösen a bűn érzékének elveszítését hangsúlyozva.

Megfontoltabb tájékoztatás

A világ minden részét és kultúráját képviselő főpásztorok hozzászólásai tükrözik az egyes helyek sajátos viszonyait. A szinódus újdonsága, hogy minden nap végén, a megbeszélések utolsó órájában az atyák közül bárki szabadon hozzászólhat az elhangzott előadásokhoz, és javaslatokat terjeszthet elő. A spontán hozzászólásokkal kapcsolatban az első napok tapasztalata után úgy döntöttek, némileg megszigorítják a médiának nyújtott tájékoztatást. A nyelvi csoportok szóvivői ezentúl csak az érintett témákat jelölik meg anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznának és közölnék a felszólaló nevét. Amint az olasz nyelvi csoport szóvivője, Giorgio Costantino elmondta, így a szinódusi atyák oldottabbak, és bátrabban fejtik ki véleményüket a felmerülő problémákról. A többi nyelvi csoport szóvivői is hasonló magyarázatot adtak, hangsúlyozva, hogy ezt nem felsőbb utasításra teszik.

A főpásztorok egy része a szentmise bemutatását illetően a liturgikus előírásokat sértő túlkapásokkal foglalkozott (akár papok, akár laikusok részéről), míg mások - főként a távoli országokból érkezett püspökök - számára a paphiány jelenti a legfőbb gondot. A visszaélések kapcsán néhányan kifogásolták a kézből áldozást, mások azt rótták fel, hogy a szentbeszéd túl hosszú, vagy hogy a papnak fenntartott részeket a hívek is imádkozzák a mise alatt. Egyesek szóvá tették, sok olyan pap van, aki a hívek részvétele nélkül mondja a szentmisét. Javier Echevarria, az Opus Dei prelátusa azt sürgette, gondolják újra a szentmise bemutatásának egyes módozatait. Nem tartja szerencsésnek a koncelebráló papok túlzott számát. Több szinódusi atya viszont azt a nézetet vallja, hogy a túlkapások helyett - vagy legalábbis mellett - a pozitívumokról is beszéljenek, például arról a négyszázötvenezer papról, akik értékes szolgálatot végeznek az egyház és a világ számára.

Egyesek szerint jobban kellene hangsúlyozni a szentmise áldozati jellegét és Krisztus valóságos jelenlétét az oltáriszentségben. Ruini bíboros, az olasz püspöki kar elnöke a kölni ifjúsági világtalálkozóval kapcsolatban arra keresett választ, miként lehet közvetíteni a fenti gondolatot a fiataloknak, akik olyan kulturális környezet hatása alatt élnek, amelyben csak az minősül valódinak, amiről személyes tapasztalatot szereznek. A nyugati püspökök egy része számára aggasztó a hívek eltávolodása a hittől, a spirituális értékektől.

Egy nigériai érsek azt ajánlotta, engedjék áldozáshoz azokat a keresztény nőket, akik muzulmánokkal kötöttek házasságot. Tadeusz Kondrusiewicz érsek, a moszkvai Istenanya egyházmegye főpásztora a felekezetközi kapcsolatok elmélyítését hangsúlyozta. Moszkvában mindössze két katolikus egyházközség létezik az ötszáz ortodox plébánia mellett, ám vannak olyan ortodox hívők, akik a katolikus plébániára járnak gyónni. (VR/MK)

Üldözött papok

Lucian Muresan erdélyi román görög katolikus érsek a kommunizmus alatti üldöztetéséről beszélt: "Papjaink hány szentmisét mutattak be titokban, amelyeken a kelyhet egy kanál helyettesítette, hányszor készítettek ťbortŤ leesett szőlőszemekből! Hány rózsafüzért sodortak egy fonálból és kenyérdarabkákból! Micsoda megaláztatás volt, amikor a motozáshoz a mínusz harminc fokos hidegben meztelenre vetkőztették őket! És hány napot töltöttek el a híres sötétzárkákban azért, mert imán kapták őket...! Soha senki nem fogja megtudni." A XX. század mártírjairól, akik szenvedéseiket az emberi méltóságért és szabadságért az Úrnak ajánlották, ugyancsak Muresan érsek, a román püspöki konferencia elnöke beszélt. Felszólalását - a szinóduson először - taps követte.

Az érsek megemlékezett azokról a papokról és világiakról, akiket a kommunista rezsim alatt pusztán katolikus hitük miatt vetettek börtönbe. Felidézte az "átnevelés" és az "agymosás" időszakát Románia börtöneiben, "amikor megalázták a rabokat, meggyalázták az eucharisztiát, és sárba tiporták az emberi méltóságot. A kínzók arra kényszerítették a papokat, hogy ürülékkel mutassanak be misét, hitüket azonban nem vehették el".

Ma, amikor a kommunista rezsim megbukott, Romániában újabb sebek keletkeznek, mint "az abortusz, a gyermekek elhagyása, a korrupció, a bevándorlás". Mégis, az emberek "éhesek" az eucharisztiára, a miséken a hívek nyolcvan százaléka részt vesz, jóllehet Romániában a katolikus egyház kisebbségben van (tizenkét százalék). "Ortodox testvéreinkkel együtt próbáljuk begyógyítani a sebeket. A kommunizmus a földi Paradicsomot ígérte az embereknek, és tönkretette Kelet-Európa népeinek lelkiismeretét. Nagyon sok idő kell ahhoz, hogy ezen változtassunk" - mondta Lucian Muresan. (SIR/MK)

Két új tag

A szinódusi ülés október 23-án nyilvánosságra kerülő záróüzenetét előkészítő bizottság tagjai közé XVI. Benedek pápa két új tagot nevezett ki Juan Luis Cipriani limai érsek és Djura Dzudzar, Szerbia és Montenegro apostoli exarchája személyében. Így kilencre nőtt a bizottság létszáma, és a spanyol nyelvterületet, valamint a szláv görög katolikusokat is képviselik. (Zenit)

A tanítás programja

Az amerikai William Levada érsek, a Hittani Kongregáció pro-prefektusa október 7-i felszólalásában arról szólt, hogy a vasárnapi szentmisék homíliái mennyire fontos lehetőséget adnak a tanításra. Azt javasolta, hogy a szinódus kezdeményezze olyan biblikus teológiai tanítási program kidolgozását, amely követné a szentmise olvasmányainak három éves rendjét. (Zenit)

Az adoráció fontossága

Jacques Perrier, Tarbes és Lourdes főpásztora szerint sok francia fiatal a kölni ifjúsági világtalálkozón fedezte fel a szentségimádás értékét. Jean-Louis Tauran bíboros a térdhajtás jelentését elemezte, mely Isten nagyságának és közelségének megvallása az eucharisztiában. Arról is szólt, hogy gondoskodni kell a templomok nyitva tartásáról. José Guadalupe Martin Rábago, a mexikói püspöki konferencia elnöke arról számolt be, hogy hazájában él a szentségimádás gyakorlata. Pierre Tran Dinh Tu vietnami, Phu Cuong-i püspök arról a szokásról számolt be, hogy náluk sok plébánia a templomon kívül épített teremben napi többórás adorációt szervez. Ivan Dias bíboros, Bombay érseke arról szólt, hogy számos hindu és protestáns számára a katolikus egyház vonzereje a szentségimádás. Sokhelyütt terjed a családi körben végzett éjszakai adoráció. (Zenit)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu