A "portréfestő" Szent Lukács

Az egyház október 18-án emlékezik meg Szent Lukácsról. Az evangélista életéről igen keveset tudunk: csak a kolosszeiekhez írt páli levél búcsúsorai (4,14) alapján feltételezhetjük, hogy orvos, illetve a Szentírás alapján, hogy antiochiai lakos volt. Elkísérte Szent Pált néhány útján, ahogyan a Nemzetek Apostola ezt meg is vallja Timóteusnak és Filemonnak (2Tim 4,11 és 1,24). Pál halála után a hagyomány szerint Egyiptomban, Galliában és Dalmáciában hirdette az Evangéliumot. Vértanúsága után ereklyéit Konstantinápolyban tisztelték, majd a képrombolás elől Padovába menekítették a VIII. században.

Szent Lukács az első keresztény művész, hiszen a hagyomány szerint megfestette Szűz Máriát. Az eredetinek tartott konstantinápolyi festménye 1453-ban elpusztult, azonban a római Santa Maria Maggiore és a lengyelországi Czestochowa szentképe szintén az ő ecsetjétől eredeztethető - mint sok más csodálatos keletkezésű festmény. A Santa Maria Maggiore szentképéhez több legenda köthető: egyszer Róma városát mentette meg a pestistől, később pedig Márton pápát egy orgyilkos tőrétől. A merénylő az áldoztató Szentatyát akarta leszúrni, amikor Szűz Mária a festményről rátekintett, és ő ettől megvakult. Egyébként Lukácsot először mint evangélistát ábrázolták a római Marcellianus-katakombában a háromszázas évek derekán. A legismertebb Lukács-képek azok, amelyeken Szűz Mária a gyermek Jézussal áll modellt az evangélista festőállványa előtt. Ennek az ábrázolásnak a gyökerei azok a VI-VII. századi bizánci miniatúrák és ikonok, amelyek elvezetnek minket Rogier van der Weyden (1400-1464) bostoni, Museum of Fine Arts-beli művéig. Weyden festményén a háttérben látható város látképét egy árkád választja el a műterem belsejétől, ahol az ülő Mária baljában tartott gyermekét szoptatja. Jobbra Lukács térdelve készít a szent modellekről vázlatot. Egy másik változata ennek az ikonográfiai típusnak, amikor Szűz Mária a kisdeddel felhőkön, angyalokkal körülvéve jelenik meg, akik közül az egyik Szent Lukács ecsetjét vezeti. Ekként látható például Jan Gossaert (1478-1533) bécsi festményén, illetve Giorgio Vasari (1511-1574) madridi rajzán is.

Dragon Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu