Bencés kongresszus Rómában

Szent Benedek rendjének közel kétszáznegyven apátja, főapátja és konventuális perjele tanácskozik Rómában szeptember 21-e és 29-e között. Négyévente találkoznak a Szent Anzelm Egyetem és Kollégiumban, hogy a bencések belső ügyeit, a világgal való kapcsolatukat megvitassák. A találkozón részt vett Várszegi Asztrik pannonhalmi püspök, főapát is. Vele beszélgettem az idei találkozó részleteiről.

Fotó: Bókay

Főapát úr, a hírekben szerepelt, hogy kétszáznál több apát érkezett a kongresszusra. Kik ők, kiket képviselnek?

- A bencés rend ősi rend. Ez azt jelenti, hogy minden közösség önálló, egyben törekszik az önellátásra is. Évszázadokkal ezelőtt felmerült az az igény, hogy a közös problémák, a közös nyelv, a történelmi hagyományok alapján unióba tömörüljünk egymás megsegítésére. Aztán 1893-ban XIII. Leó pápa létrehozta a bencés konföderációt, amelyet az egyes kongregációk alkotnak. Az elmúlt század folyamán a konföderált kongregációk száma huszonegyre növekedett.

Notker Wolf prímás apátunk meghívta a román ortodoxok, a konstantinápolyi patriarchátus, az örmények és az anglikánok képviselőit is, hogy együtt vitassuk meg az idei témánkat - a globalizáció problémáit.

A globalizáció a világban kérdés, probléma. Miként érinti ez a bencéseket?

- Mi is a világban élünk. Az anyagi kérdések minden kolostorunkat érintik. Lelki, spirituális életünkben is gondot okozhat a globalizáció, hiszen nemcsak mi hatunk a világra, hanem az is hat ránk. Két meghívott előadó segített bennünket a problémák feltárásában, a megoldás keresésében. Norbert Walter professzor a frankfurti Deutsche Banktól és Andrea Riccardi olasz történész, a Szent Egyed közösség alapítója. Ők a globalizáció anyagi és erkölcsi kérdéseiről tartottak előadásokat. Érdekes volt a testvéregyházaktól, vagy protestáns testvéreinktől hallani az ő gondjaikat, problémáikat, fájdalmaikat e témában.

A konföderáció ülésén milyen más témák szerepeltek még?

- Minden negyedik évben meg kell beszélnünk, meg kell vizsgálnunk a Szent Anzelm Egyetem és Kollégium anyagi, szellemi működését. Fenntartásához pénzt kell előteremtenünk, professzorokat kell küldenünk oda, egyszóval működésének gazdasági és szellemi feltételeit meg kell teremtenünk. Ezenkívül tárgyaltunk még a vallásközi kapcsolatokról, amelyre külön munkacsoportunk van. Felmerült annak a kérdése is, hogy a szerzetesnők miként kapcsolódjanak a konföderációhoz. Bár a szavazás még hátra van, remélem az apátgyűlés elfogadja, hogy a bencés szerzetesnők - ha indirekt módon is -, de teljes jogú tagjai legyenek a bencés konföderációnak. Külön öröm négyévente, hogy fogad bennünket a Szentatya. Ebben az esztendőben Castelgandolfóban találkozhattunk vele.

A harmadik nagyon fontos része ezeknek a gyűléseknek, hogy kötetlenül, baráti beszélgetéseken ismerhetjük meg a világ bármelyik részében élő szerzetestársaink vezetőit, az ő gondjaikat, örömeiket. Fontos, hogy ilyenkor beszélgethetek a latin-amerikai vagy az észak-amerikai két kongregáció képviselőivel, hiszen az európaiakkal gyakrabban tudok találkozni. Nagy élmény volt most például, hogy egy kínai rendtárssal beszélgethettem - németül, mivel ő egykor Németországban végzett.

Hitünkben erősödve, bencés rendtársaink tapasztalataival felövezve érkezünk haza az Örök Városból.

Bókay László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu