 |
 |
 |
 |
2004.10.03
|
IV. Károly
boldoggá avatása: 2004. október 3. |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
Európai társadalom felé Százéves a francia Szociális Hetek Az észak-franciaországi Lille szeptember 23. és 26. között az európai szociális katolicizmus központja volt. Az ottani kongresszusi palotában tartották ugyanis a százéves francia Semaines Sociales (Szociális Hetek) ötezer résztvevőt vonzó jubileumi kongresszusát Európa - Útban az európai társadalom felé címmel. Kránitz Mihály professzor, a Keresztény Közéleti Akadémia elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorhelyettese vezette a nyolcvanfős magyar delegációt, amely többek között a Katolikus Ifjúsági Mozgalom és a Keresztény Közéleti Akadémia, a lakiteleki Mindszenty Kollégium és a Szociális Testvérek Kongregációjának tagjaiból és esztergomi, valamint fehérvári diakónusokból állt. A konferencia arra a kérdésre kereste a keresztény választ, hogy az egységesülő Európának milyen legyen a közös társadalma. A kongresszus szellemiségét jól tükrözi a Szociális Hetek elnökének, Michel Camdessus professzornak, az IMF volt elnökének előzetes nyilatkozata arról, hogy e találkozók célja nem más, mint az Evangélium fényénél segíteni a jövő szolidáris és testvéri európai társadalmának alakulását. Örömét fejezte ki, hogy a taizéi közösség is hozzájárult a kongresszus ökumenikus-spirituális távlatához. Az európai keresztényeknek hitük alapján kell mérlegelniük a múlt századi tragédiák közepette tanúsított társadalmi elkötelezettségüket, a jövőt építő feladataik teljesítése pedig Európa keresztény örökségét is megjeleníti. A kongresszust Romano Prodi A huszonötök Európájának jövője című előadása nyitotta meg. Az Európai Uniónak határain túl is békeszerzőnek kell lennie, Oroszországtól Marokkóig - hangsúlyozta Prodi. - A csatlakozási folyamatnak pedig folytatódnia kell a balkáni államokkal, amelyek saját fejlődési ritmusuk szerint fogadhatók. A sokszínű Európának tisztelnie kell kisebbségeit. Prodi nem hiszi, hogy bekövetkezhet a különböző helyi, nemzeti kultúrák összeütközése ("Clash of civilisations"), de a csoportérdekekre épülő önzéssel kell felhagyni. "Intelligens bevándorlási politikát" sürgetett, hiszen a bevándorlók nemcsak a gazdaságot erősíthetik, de szükségessé teszik az anyaországaikkal való kapcsolatot is. A jövő többetnikumú Európájának vallási és kulturális jellemzőit ki kell dolgozni. Az EU-nak nem kell feltétlenül az Egyesült Államok modelljét követnie. Jóllehet illúzió a globalizáció feltartóztatása, de arra kell törekedni, hogy csökkentsük káros következményeit, a hasznát pedig fordítsuk minél inkább a javunkra. René Rémond francia történész az elmúlt száz esztendő szociális kérdések iránt elkötelezett francia katolikusainak törekvéseiről beszélt. Jövőre lesz száz esztendeje, hogy Franciaországban az egyházat és az államot radikális módon szétválasztották. Ezt követően az egyháznak újra kellett gondolnia, hogy milyen módon képviselheti a közéletben a keresztény értékeket. Andrea Riccardi történész, a Szent Egyed közösség alapítója a keresztény egyházak XX. századi történetét tekintette át Eltávolodás vagy közeledés címmel. A különböző diktatúrákkal szembeni hősies keresztény helytállás sorsközösségbe vonta az egyházakat. Az európai közös társadalom megszületéséhez - mondta Riccardi professzor -, a keresztény vértanúk a legnagyobb tanítómestereink. A konferencia résztvevői munkacsoportokban a család, a béke, a lelkiismereti szabadság, a közéletben való részvétel, a kiegyensúlyozott és tartós fejlődés, a szegénység és Európa nyitottsága témákat vitatták meg az egyház szociális tanításának fényében. II. János Pál üzenetében - amelyet Etchegaray bíboros olvasott fel - különösen időszerűnek nevezte a konferencia témáját, mert nagyon fontosnak tartja a keresztények aktív részvételét Európa közös társadalmának építésében. Újra felfedezzük az egyház nagy hagyományokra visszatekintő szociális tanítását, és a sok szentet, akik az első századok óta meghatározó személyiségei Európának. Az egyház szociális tanítása - írta a pápa - a földrész számára új távlatokat kínál, a társadalom építéséhez nélkülözhetetlen alapokat nyújt. Földrészünk háborúkkal, ellenségeskedésekkel szabdalt történelme arra tanít minket, hogy fáradhatatlanul keressük az együttműködés, a testvériség és a béke útjait. Az Atlanti-óceántól az Uralig terjedő Európa új utakat nyit azokhoz a népekhez, amelyek sokáig a kommunizmus uralma alatt sínylődtek. A két világháború okozta törések és antagonizmusok okozta sebeket a közös európai építkezés lassan begyógyítja, és felépülhet a népek Európája, a szolidaritás Európája, amely - reméli a pápa -, jólétet és megelégedettséget hoz minden polgár számára. Így Európa példát kínálhat az együttműködésre más földrészek országai számára is. A pápa ez alkalommal is hangsúlyozta a keresztények politikai életben való részvételének fontosságát. A találkozó szeptember 26-án ünnepi szentmisével zárult, melyet Roger Etchegaray bíboros, a Szentatya küldötte Európáért ajánlott fel a Lille-i székesegyházban. Szentbeszédében figyelmeztetett, hogy Európának csak akkor van jövője, ha megőrzi nyitottságát és kész megosztani anyagi és szellemi javait a rászorulókkal határain belül és kívül egyaránt. A nemzetközi találkozó azzal a szándékkal zárult, hogy "európai szociális hetek"-ké kell fejleszteni a mozgalmat az egyház szociális tanításának hatékony képviselete érdekében. Ennek jegyében 2005-ben a Német Katolikusok Központi Bizottsága Saarbrückenbe várja hasonló találkozóra az egyház szociális tanításának népszerűsítésére és a keresztények társadalmi jelenlétének növelésére "szakosodott" európai szervezeteket. Sz.Cs.
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
