Millenniumi ünnep Egerben

Millenniumi ünnepi szentmisére gyülekeztek a hívek szeptember 25-én az egri bazilikában, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival, a papsággal és a meghívott vendégekkel együtt köszöntsék alapításának ezredik, érsekséggé válásának kétszázadik évfordulóján az Egri Főegyházmegyét. A jubileumi esztendő - amelyet Seregély István, az egyházmegye 80. főpásztora hirdetett meg tavaly, advent első vasárnapján - kiemelkedő eseményén Mádl Ferenc köztársasági elnök mellett részt vettek más neves egyházi és közéleti személyiségek is. A szentmisét Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius mutatta be, szentbeszédet Erdő Péter bíboros, prímás mondott. A jubileum alkalmából - II. János Pál pápa kérésére - Angelo Sodano bíboros, vatikáni államtitkár levélben tolmácsolta a Szentatya apostoli áldását és köszöntését mindazoknak, akik egybegyűltek az ünnepi szentmisére, hogy hálát adjanak a sok-sok pap, szerzetes és világi hívő áldozatos munkájáért, akik a zivataros történelmi időkben is hirdették az Evangéliumot. A Szentatya üzenetében arra biztatta a híveket, hogy saját hivatásukban hitelesen éljék meg az életszentséget.

A szentmisét Juliusz Janusz apostoli nuncius mutatta be

A vatikáni nagykövet - miután magyar nyelven felolvasta Sodano bíboros levelét - a mindnyájunkat egyesítő testvéri kapcsolat jegyében szintén jókívánságait tolmácsolta a főegyházmegye hívő közösségének.

A hit ereje tartja össze a jövő generációit

Homíliájában Erdő Péter köszönetét fejezte ki az isteni Gondviselésnek a Szent János apostol és evangélista tiszteletére szentelt Egri Egyházmegye ezeréves történetéért, s benne az utóbbi kétszáz évért, amikor már érsekségként töltötte be küldetését. A bíboros, prímás felidézte Szent István király egyházszervező bölcsességét, amellyel megteremtette a keresztény vallás intézményi alapjait. Az ünnepi nap programja délután a Honvéd férfikar bazilikában megrendezett hangversenyével zárult.

Az egri püspökség alapításáról eredeti dokumentumok nem maradtak fenn, mert a püspökség kiváltságait felsoroló oklevelek a tatárjárás idején elpusztultak. A legrégebbi írásos emlék az egyházmegyét már létező valóságként említi, amelynek akkori területe nagyobb volt a mai Magyarországénál. Nagy volt a terület, de hozzá mérhetően a főpásztorra, a papságra, a szerzetesekre is hatalmas feladat vár; a kereszténység elterjesztése és fenntartása a hazának ezen az északkeleti területén, például a jászok és kunok között folytatott missziós tevékenységgel.

Az egyházmegye az áldozatokkal, de lelkipásztori eredményekkel is kísért munkájában is törést jelentett a török hódoltság időszaka. Az egri püspöknek és káptalannak - hasonlóan az esztergomi érsekséghez - el kellett hagynia székhelyét. Kassára menekültek, ahol egészen a török kiűzéséig működött a püspökség. Az akkori állapotokat jellemzi, hogy - egy 1334-es pápai összeírás szerint - nyolcszázhuszonegy plébániából mindössze száznyolc betöltött plébánia maradt az egyházmegyében a XVII. század végére.

A következő században megindult a fejlődés. Papi szemináriumot, jogi iskolát alapítottak Egerben. A jezsuiták gimnáziumot és gyógyszertárat, az irgalmasrendiek pedig kórházat nyitottak a városban. Az egyházmegye támogatta a minoriták és a nazarénusok letelepedését is. Gróf Eszterházy Károly érsek felépíttette az Universitas épületét és megindította az első magyar orvosi iskolát.

1804. március 16-án I. Ferenc király rendeletére, majd ugyanez év augusztus 9-én VII. Pius pápa bullája szerint - immár teljes egyházi tekintéllyel - a püspökség érseki rangra emelkedett.

1993-ban II. János Pál pápa jelentősen módosította a főegyházmegye és az egyháztartomány határait. A Debrecen-Nyíregyházi és a Váci Püspökséget alárendelte az Egri Érsekségnek. Az egyházmegye területén napjainkban hatszázkilencvenezer katolikus él, mely lélekszám a helyi lakosság ötvenhét százaléka. A háromszáztizennégy plébániát kétszázharminchat pap és két állandó diakónus látja el. Az Érseki Papnevelő Intézetben jelenleg harmincnyolc fiatal készül a papi hivatásra. Az egyházmegyében továbbá húsz oktatási intézmény és középiskolai kollégium, valamint öt szociális intézmény működik.

Erdő Péter a történelmi áttekintés után a Szentíráshoz kapcsolódva a hit élő folyamatáról elmélkedett. Arról, hogy hivatásunk a nagylelkű szeretetről tanúskodjon még akkor is, ha a körülöttünk lévő világban, s magunkban is érezzük az önzés és a bezárkózás kísértését. A gyónás, a szentáldozás, az imádság, Jézus szavainak olvasása és a róla való elmélkedés mind olyan kötelékek, amelyek táplálják hitünket, mondta a bíboros.

A szentmise után a bazilika előtt gyülekező jászfényszarui zarándokok, akik papjukkal és a hitoktatóval együtt vettek részt az ünnepi szertartáson így vallottak erről: "Mi is Jézus szavára támaszkodunk a hétköznapok küzdelmében. Ahogy a hit ereje tartotta fenn ezer éven át népünket, a jövő generációit, unokáinkat is annak segítségével tudjuk hazájukat szerető, féltő, építő s benne hinni képes emberekké nevelni..."

Cser István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu