Uj Ember

2004.10.03
LX. évf. 40. (2929.)

IV. Károly
boldoggá avatása:
2004. október 3.

Főoldal
Címlap
Millenniumi ünnep Egerben
Európai társadalom felé
Százéves a francia Szociális Hetek
Az irgalmasság hídja
A jövő héten szentelik a krakkói magyar kápolnát
Öt új boldogot avat a pápa
Isten előtti felelősséggel
Lelkiség
"Növeld bennünk a hitet!"
Szentírás-magyarázat
"Elbánt velem a Jóisten"
Homíliavázlat
A megváltás szentsége (15.)
Liturgia
A hét szentjei
A hét liturgiája
C év
Katolikus szemmel
Újabb magyar király a boldogok sorában
Könyv a pápától, a pápáról
A párbeszéd szűk kapuján...
Élő egyház
Ökumenikus kápolna Kisizsákon
Új iskolaszárnyat avattak Zalaszabarban
Három papi hivatás a Gyöngyös mentéről
Kisközösség nagy hittel épült temploma Sóstófalván
"Tűzbe borítjátok a világot!"
Tízéves a magyarországi Antióchia közösség
Bővülő vételi lehetőségek
A Magyar Katolikus Rádió az UPC kábelhálózatán
Élő egyház
Az Isten képmására teremtett ember (Imago Dei)
Új templom a magyarság szolgálatában
Fórum
Egyházakról, szektákról - körültekintően
Beszélgetés Török Péter vallásszociológussal
Közérthető kézikönyv a Bibliáról
Európai utasok
A vasfüggönyön innen és túl
Fórum
Emmerick Katalin élete és látomásai
- ahogy Emmerick Katalin Anna látta
A Szent Kereszt királyi útján
Boldog Károly köszöntése
Fórum
Bencés kongresszus Rómában
Szent Ferenc szelleme és a II. vatikáni zsinat
"A magánytól való félelmem megszűnt..."
A Krónikusan Beteg és Sérült Személyek Keresztény Testvériségéről
Fórum
Mit és hogyan tettek?
Vértanúk a magyar történelemben
Rabkórházban halt meg
Meszlényi Zoltán püspökről
Nagy értelem és meleg szív
Endrédy Kálmán Vendel zirci apát (1895-1981) Magyar Örökség-díjas
Ifjúság
Látható és láthatatlan képek
Krzysztof Zanussi magyarországi programja
Szólj hozzá!
A hónap témája: Mit jelent ma hazafinak lenni?
"A nincsből a van felé"
Bereményi Géza és Cseh Tamás dalai 2004-ből
Városmisszió és kongresszus Párizsban
Vivaldi
Hangulatjelentés
Rejtvény
Kultúra
Emléksorok
Keresztury Dezső posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott
Szent Ferenc mesterhegedűje
Fallal szemben
A 2004-es Berlinale fődíjas filmje
José Carreras Budapesten
Paletta
Fórum
"...nemcsak gyógyítunk, építünk is"
Közös magyar-szerb program a szenvedélybeteg-ellátásban
Háromszáz éves az egri papnevelés
Bélyegek az ezeréves jubileum alkalmából
Mozaik
Halász-szószék
Egy ősi, keleti rítusú templom
Kagylókat bontogat
Van egy álmunk
Missziós nap a budapesti Rezső téren
Új anyaotthon nyílt Óbudán
Lengyel-magyar nap Sárváron

 

A Szent Kereszt királyi útján

Boldog Károly köszöntése


Mennyien vártuk ezt a hetet, ezt a napot, és micsoda öröm leírni végre e szavakat: Üdvöz légy, Boldog Károly magyar király! Kérdezhetné valaki, miért nevezem magyarnak azt az embert, akinek felmenői között kimondott ellenségeink is voltak, és miért tartom magyarnak azt a boldoggá avatást, amelyhez egyetlen magyar egyházmegyének sem volt köze hivatalosan, hiszen Bécsből kiindulva kellett lefolytatni az eljárást. A feleletet Károly király élettörténete adja, amely telis-tele van magyar vonatkozásokkal és az uralkodó mély elkötelezettségével irántunk. Október 3-án tehát a magyar egyház valódi ajándékot kap a Legszentebb Istentől: olyan újabb közbenjárót, aki Jézus Krisztussal az élet győzelmét hirdeti a halál felett, a boldogságét a boldogtalanság fölött.


IV. Károly szárnysegédjével

Boldog Károly király magyarországi tisztelete a két világháború között kesergő tisztelet volt. Alakja összefonódott a történelmi Magyarország trianoni tragédiájával. Igazságtalan száműzetése és méltatlannak tartott korai halála az elszakított magyarok és a halálra ítélt nemzet szimbólumaivá váltak. Egyházi fölmagasztalása az akkori Magyarországon a királyságpártiak, a Lajtán túl az önálló Ausztriában érdekelt politikai erők elszigetelt sikere lett volna: ilyen körülmények között oltárra emelése nem válhatott volna igazi boldoggá avatássá.

A XX. század közepén már kettős útra tért a boldog király tisztelete - határokon innen és túl. A kommunista diktatúra idehaza elnémította a tisztelőket. Ausztriában a II. vatikáni zsinat liturgikus reformját követően zászlóra tűzött "Károly császár képe" a régi katolikus rítus szerelmeseit tömörítette a Monarchia hívei mellé, és a tisztelők közül sokan egyfajta zárt, konzervatív kört alkottak, ami újabb elszigetelődést jelentett.

Mindeközben más közösségek felfigyeltek Károly király valódi életpéldájára: családapai erényeire, mély vallásosságára, Jézus Szíve- és Mária-tiszteletére, eucharisztikus, engesztelő imaéletére, békevágyára és hiteles emberségére, a rábízott közösségek hitvalló szolgálatára. Ők adtak kegyelmi lendületet az 1949-ben megindított, de tisztázandó problémákkal terhes szenttéavatási eljárásnak, ők bontakoztatták ki a világméretű imahadjáratot a népek kiengesztelődéséért és békéjéért, valamint Károly mielőbbi boldoggá avatásáért. Talán nem véletlen, hogy 1960-ban Brazíliában történt az a csodás gyógyulás, amellyel isteni hitelesítést nyert Károly királyunk életszentsége.

Hála Istennek, ez a kegyelmi folyamat nem maradt hatástalan Közép-Európában: Károly király tisztelete és szenttéavatási eljárása megtisztult azoktól a politikai felhangoktól, amelyek soha nem voltak méltók hozzá. Kellett ehhez a bécsi érsekség elkötelezettsége és határozottsága is: az illetékes püspökök nem féltek a tisztázandó történelmi kérdésektől és rágalmaktól, nem féltek a változékony ausztriai kormányok politikai ízlésétől és saját kétségeiktől sem. Segítőtársaikkal együtt végezték feladataikat, hol csendes háttérmunkával, hol határozott kiállással, és a többit az Istenre bízták. Most pedig boldog véget ér a szentté avatás első és legnehezebb szakasza.

Ez az október 3-i boldoggá avatás nagy ajándék a bécsi hívek számára, és ezen a napon ünneplő lélekkel találkozik egymással az osztrák, cseh, magyar, lengyel, brazil és még sok más hívő közösség. Azok a hívek, akik nélkül nincs boldoggá avatás, amelynek lényege éppen a közösségi távlat és a kibontakozó tisztelet, amely mostantól helyi templomainkban, egyházunkban teljes szabadságot és sokféle lehetőséget nyer. Elmondhatjuk, hogy értünk és miattunk indult el az eljárás, a mi imádságunk és tiszteletünk tartotta fenn ez idáig, és Isten kegyelmi segítségével mi bontakoztathatjuk ki ezt az égi ajándékot mindannyiunk lelki javára. Boldog Károly már nem egy történelmi tragédia jelképe lesz, hiszen száműzött uralkodóként ő sem kesergett, hanem Isten akaratában megnyugodva imádkozott, engesztelésül ajánlva fel életét népeiért, azok hitéért és sorsuk jobbrafordulásáért.

Micsoda tanulságot és párhuzamot jelent ez számunkra a magyarországi Károly király-kultusz legnagyobb tanúságtevője, Mindszenty József hercegprímás szenttéavatási eljárásával kapcsolatban, amelyet ugyancsak politikai ármány és rosszindulat kísért, de boldog végét szolgálja egyrészt tisztelőinek egyedülállóan népes tábora - az egymillió imádkozó magyar -, másrészt a hol csendes munkát végző, hol pedig szóval és tettel mellette kiálló püspökök sora. A hercegprímás ügye megszabadulni látszik a mesterségesen támasztott indulatoktól és felhangoktól, megérni látszik az idő a szükséges döntések meghozatalára. Most, hogy betekintésem adódott Károly király boldoggá avatásának előkészítésébe, azokba az aprólékos egyeztetésekbe, amelyeket a Pápai Prefektúrán, a Szent Péter-bazilika kormányzóságánál, a Svájci Gárdánál és a Szenttéavatási Kongregációnál kellett lefolytatnia az arra illetékeseknek, örömmel hallottam, hogy Mindszenty bíboros dicsfénnyel övezhető, és a vatikáni bazilika homlokzatára kifüggeszthető arcképére nagyon várnak már Rómában is. Legyen ez a mi újabb reményünk és továbbra is buzgó imaszándékunk!

Mindszenty bíboros mindenkor ébresztgette a magyar szentek emlékét. Az ő szellemiségét szeretném megidézni akkor, amikor énekelve foglalom össze az új magyar boldoggá avatások fölött érzett közös örömünket. "Isten, hazánkért térdelünk elődbe...":

Kassai szentek, Vilmos püspök vére,

Álljon előtted Boldog László képe,

Károly királynak Krisztus-követése

Vezessen elédbe!

Kedves élmény volt számomra, amikor Apor Vilmos boldoggá avatásának másnapján egy meglévő népének dallamára dicsértük őt. Ez késztetett arra, hogy az "Áldjad ember e nagy jódat..." kezdetű ének dallamára idézzem fel Boldog Károly királyunk áldott emlékét:

Szent Királyok koronáját,

Magyaroknak szép országát,

Isten örök rendelése néki szánta:

Boldog Károly nemzetünknek hű királya.

Szép erényes életével,

Hősi Krisztus-követéssel,

Apostoli keresztútját végigjárva,

Számkivetve jutott el a Golgotára.

Magyar népe visszavárja,

Ragyog töviskoronája,

Egyházunknak közbenjáró példaképe,

Őt követve jussunk el az üdvösségre!

Kovács Gergely

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu