Millenniumi ünnep Egerben
Millenniumi ünnepi szentmisére gyülekeztek a hívek szeptember 25-én az egri bazilikában, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival, a papsággal és a meghívott vendégekkel együtt köszöntsék alapításának ezredik, érsekséggé válásának kétszázadik évfordulóján az Egri Főegyházmegyét. A jubileumi esztendő - amelyet Seregély István, az egyházmegye 80. főpásztora hirdetett meg tavaly, advent első vasárnapján - kiemelkedő eseményén Mádl Ferenc köztársasági elnök mellett részt vettek más neves egyházi és közéleti személyiségek is. A szentmisét Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius mutatta be, szentbeszédet Erdő Péter bíboros, prímás mondott. A jubileum alkalmából - II. János Pál pápa kérésére - Angelo Sodano bíboros, vatikáni államtitkár levélben tolmácsolta a Szentatya apostoli áldását és köszöntését mindazoknak, akik egybegyűltek az ünnepi szentmisére, hogy hálát adjanak a sok-sok pap, szerzetes és világi hívő áldozatos munkájáért, akik a zivataros történelmi időkben is hirdették az Evangéliumot. A Szentatya üzenetében arra biztatta a híveket, hogy saját hivatásukban hitelesen éljék meg az életszentséget.

Európai társadalom felé
Százéves a francia Szociális Hetek
Az észak-franciaországi Lille szeptember 23. és 26. között az európai szociális katolicizmus központja volt. Az ottani kongresszusi palotában tartották ugyanis a százéves francia Semaines Sociales (Szociális Hetek) ötezer résztvevőt vonzó jubileumi kongresszusát Európa - Útban az európai társadalom felé címmel. Kránitz Mihály professzor, a Keresztény Közéleti Akadémia elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorhelyettese vezette a nyolcvanfős magyar delegációt, amely többek között a Katolikus Ifjúsági Mozgalom és a Keresztény Közéleti Akadémia, a lakiteleki Mindszenty Kollégium és a Szociális Testvérek Kongregációjának tagjaiból és esztergomi, valamint fehérvári diakónusokból állt.

Az irgalmasság hídja
A jövő héten szentelik a krakkói magyar kápolnát
"A Teremtő nem az ember teljesítményére, hanem saját irgalmára építette a világ rendjét. A jóléti társadalom megfeledkezik erről. Ezért ma az egyház különösen fontosnak tartja Isten irgalmának hirdetését" - emelte ki Seregély István egri érsek, az MKPK elnöke a krakkói Isteni Irgalmasság-bazilika altemplomában elkészült magyar kápolnáról szóló sajtótájékoztatón. A bazilika, mint az isteni irgalmasság áradásának helye ad otthont a magyar hívek adományaiból megvalósított kápolnának.

Öt új boldogot avat a pápa
Az utolsó magyar király, IV. Károly (I. Károly osztrák császár) személyén kívül (1887-1922) október 3-án II. János Pál pápa a boldogok sorába emeli a német Anna Katharina Emmerick Ágoston-rendi nővért, akit mi Emmerich Katalin nővérnek nevezünk (1774-1824). Rajtuk kívül a következő személyek boldoggá avatása lesz ugyanakkor: Pierre Vigne (1671-1740) francia pap, a Legszentebb Oltáriszentségről nevezett szerzeteskongregáció alapítója. Joseph Marie Cassant (1878-1903) francia pap és trappista szerzetes. Türelemmel viselte szenvedéseit. Tuberkulózisban hunyt el huszonöt éves korában. Maria Ludovica(Antonina) de Angelis (1880-1962) olasz szerzetesnővér, a Miasszonyunk Leányai kongregáció tagja, aki az argentínai La Platában végzett apostoli munkát egy kórházban. (Zenit)

Isten előtti felelősséggel
Ha feltesszük a kérdést, hogy történelmünkben kiket számítunk a nagy uralkodók közé, akkor sokan csak azokra gondolnak, akik háborúkat viseltek, és nagy csatákat nyertek. Ilyen megközelítésben többnyire kevés szó esik azokról, akik a béke áldásait hozták el nemzetük számára, vagy háborús helyzetben a békét keresték. Ez a szemlélet azonban téves. A politikai felelősséget vállalók elsődleges feladata ugyanis a nyugodt emberi élet lehetőségének biztosítása és az országok közötti béke megőrzése.