Uj Ember

2004.06.20
LX. évf. 25. (2915.)

Morus Tamás,
a politikusok
védőszentje

Főoldal
Címlap
Pap vagy - mindörökké
Püspökkari titkárok Belgrádban
Nagymarosra hajóztak a sajtó képviselői
Tájékoztattak a katolikus rádióról és a vallási turizmusról
Európa és hazánk nyeresége
Lelkiség
Mindennapi kereszthordozás
Szentírás-magyarázat
"Beleöltözés" Krisztusba...
Homíliavázlat
Tisztelettel és szeretettel
Liturgia
IV. Károly király példája
A hét szentjei
Gonzága Szent Alajos
A hét liturgiája
(C év)
Katolikus szemmel
Alakítsd szívünket a te szent Szíved szerint!
Gondolatok a Papok Megszentelődésének Világnapjára
Az öncélúság önveszélyessége
Jogászprofesszor - mértékről és értékről
LAPSZÉL
Katolikusok
Élő egyház
Takács József emlékezete
Szentnek lenni - vidáman!
Savio Domonkos-nap Óbudán
Bombákkal dacoló freskók Esztergomban...
A család a társadalom reménye
Székesfehérvári Egyházmegyei Családnap
Fórum
Életét népeiért ajánlotta fel...
Októberben boldoggá avatják az utolsó magyar királyt
Az Olvasó írja
Nem ingyen - de pénz nélkül...
Vanyó László-emlékkiállítás az Adalbertinumban
Könyvespolcra
A katolikus egyház évszázadai
Fórum
"Én is az erdő fája voltam"
A Börzsöny falvaiban
Fórum
A bontakozó hivatásokat segíteni kell!
Beszélgetés Ternyák Csaba érsekkel
A fordulat évei
Az egyház a diktatúra korszakában
Fórum
Igényesség és tudatosság
Konkoly István püspök aranymisés
"... én választottalak titeket..."
Újmisések a hivatásról és a döntésről
Az "Isten vándora" Belgiumban
Kiállítás Regőczi Istvánról
Ifjúság
Szólj hozzá!
Országos Katolikus Egyetemista Találkozó (OKET)
Baja - július 28-31.
Kacérkodunk
Ismerős történet?
Piarista juniális Gödön
Lelkigyakorlat lányoknak Kalocsán
REJTVÉNY
Kultúra
"Akik a huszadik századot csinálták..."
Tudós magyarokról a Nemzeti Múzeumban
Szépség és harmónia
Felszentelték a zsámbéki Madonna Kápolnagalériát
Búcsú Ghiaurovtól
Anya
A megtartó irodalom szolgálatában
Szeghalmi Elemér hetvenöt éves
Muzsikáló gépek évszázada
PALETTA
Fórum
"Europica Varietas"
Angliai magyar vonatkozások "a mecénás királytól" a magyar tudósokig
Mozaik
Négyszáztíz éve halt meg Tintoretto
Dudaszó, üdvözülés
Rejtélyes freskó Alsóörsön
Koncert az égerlápon
Nem volt vesztes a Fradi-pályán

 

Búcsú Ghiaurovtól

A hír rövid és sokak számára szívenütő: váratlanul elhunyt a világhírű bolgár operaénekes, Nicolai Ghiaurov. Hetvennégy éves volt. Nem pusztán egy kiváló (aktív) művészt, hanem egy nagyszerű embert veszített el a zenei világ. Az elmúlt évtizedek - azt hiszem, nem túlzás - legnagyobb basszistája még fellépésekre készült...


Hetvenéves elmúlt, amikor a bécsi Staatsoperben újra a Don Carlos Fülöp királyát énekelte. Alakítása, mélylélektani pontosságával, megrendítő volt. Basszusának legendás ereje ugyan megfogyatkozott, de hangjának zengése, olasz földön kiművelt technikája és szláv (lelki) mélysége a régi volt. II. Fülöpje - több mint negyven év színpadi tapasztalatával gazdagítva - felülmúlhatatlan. Elegáns, ellentmondást nem ismerő uralkodó, de mindenekelőtt minden szóra rezonáló, szenvedő lélek. (Másik nagy szerepe Borisz Godunov volt - nem véletlenül.)

Harmadik felvonás, Fülöp király áriája: Sohasem szeretett, szíve idegen volt... Amint roskadtan, merengve ül karszékében, Ghiaurov idősen is szálfa alakja mintha feloldódna a bő köntös redői között. Hangjában rezeg az elfojtott, majd ki-kitörő fájdalom. Az ária után - amelyet a publikum lélegzet-visszafojtva követ - hosszú percekig tartó ováció. Ghiaurov szerepfelfogásában nincs felesleges pátosz, manír, színpadiasság. Uralkodóként is elsősorban ember: szeretetéhes, törékeny és esendő.

Az előadás végén másokhoz hasonlóan előremegyek a zenekari árokhoz. Szokás ez Bécsben. A szereplők egyenként lépnek a függöny elé. Most Ghiaurovot ünnepli kétezer-kétszáz ember. A művész szemét egyszerre könynyek lepik el. Mondják: az öregek gyakran sírnak... Sohasem felejtem átszellemült apostolarcát. Meghatottság ott is, itt is. Egy nagy előadás katarzisát újabb csoda követi. Tovább erősödik a hangorkán, a számtalan egyszerre zengő bravó mintha megannyi öleléssé alakult volna. A közösségteremtő, szeretetre indító Művészetet ünnepeltük akkor Ghiaurov révén. S most, még egyszer köszönet fentről kapott tehetségéért, őszinteségéért, alázatáért, pályájáért, felvételeiért és a felejthetetlen pillanatért - azért, hogy hihetek a zene földöntúli erejében.

pallós

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu