"Akik a huszadik századot csinálták..."

Tudós magyarokról a Nemzeti Múzeumban

Igényes, szépen berendezett teremmel bővült a Magyar Nemzeti Múzeum állandó történeti kiállítása. Sorba rendezett képek, hívogatóan érdekes tárgyak, találmányok mindenütt: Tudós magyarok, "akik a XX. századot csinálták" - olvasom a már ismerősen csengő felírást.

Több mint egy tucat közintézmény adta össze a válogatott tárgyi emlékeket. Kiemelkedik mind közül a Geofizikai Intézet zuglói múzeuma, ahová sajnos kevesen látogatnak el. Eötvös Loránd hagyatékát ők osztották most meg a Nemzeti Múzeummal és közönségével. A Gál Vilmos rendezte kiállítás egyik fele a magyar feltalálók és találmányaik előtt tiszteleg. Megkoronázza ezt a sort a világ első teljes körhologramja, amelyet 785 fénykép alapján Japánban 1990-ben készítettek el a Szent Koronáról, természetesen magyar tervek alapján.

A Nobel-díjas részleg nagy érdeme, hogy nem követi el azt a hibát, hogy mindenáron magyarosítani igyekeznék az összes szóba jöhető díjazottat. Mértéktartóan nyolc kitüntetett szerepel csak a tárlaton, akik itthon születtek vagy itt tanultak, magyar nyelven beszéltek, vagy egyszerűen magyarnak érezték és vallották magukat. A közismert tény, hogy egyedül Szent-Györgyi Albert részesült e magas elismerésben itthoni munkájáért annál inkább kihangsúlyozandó, mert a Nobel-díjasok nemzetközi lajstromában őt az Egyesült Államok is a magáénak igyekszik vallani azon a címen, hogy 1947-ben oda emigrált.

Az értelmetlen Nobel-díj vadászat helyett egy érdekesség: nekünk, magyaroknak is volt egyfajta Nobel-díjunk: Wahrmann Mór zsidó származású, erősen magyar érzelmű honpolgárunk alapította a XIX. és a XX. század fordulóján. Színarany díszjelét, amin Budapest látképe szerepel a királyi palotával, a Lánchíddal és az Akadémia épületével, most felújítják, és aranyozott bronzból a magyar tudósok egyik akadémiai elismerése lesz, ahogy ezt Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke megnyitó beszédében előre beharangozta.

Megtekinthető a múzeumban a Magyar Millennium évében felújított, legmagasabb hazai tudományos elismerés, a Corvin-lánc, ennek is az első újraadományozott példánya, amelyet Teller Ede vehetett át annak idején.

A kiállítás további érdekessége az úgynevezett Wolf-díj, a világ legrangosabb matematikai kitüntetése, amelyet 1999-ben Lovász László kapott meg, és amelyet első alkalommal mutat be nyilvános tárlat.

Bár a Nemzeti Múzeum történeti kiállításának ez az utolsó terme elsősorban a tudományos teljesítményeket és díjazásukat mutatja be, de a "nóbelesek" magyar társasága kakukktojásként az irodalmat is fölsorakoztatja: Kertész Imre magának nem, de a múzeum számára rendelt egy nemes másolatot a svéd éremkészítőktől, eredeti sablon alapján, aranyozott bronzból.

K.G.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu