Európa és hazánk nyeresége

Remélhetőleg sok olvasónk és katolikus testvérünk értette meg a június 13-i választás értelmét és tétjét, ezért a választópolgárok azon 38,47 százalékához tartozott, akik az urnákhoz járultak, és szavazatukkal a nyolc pártlista valamelyikére szavaztak. Az eredmény szerint az Európai Parlamentbe küldhető 24 magyar képviselő közül 13 (12 Fidesz és 1 MDF) kereszténydemokrata, konzervatív, 11 pedig baloldali (9 MSZP és 2 SZDSZ). A keresztény értékrendet valló Fidesz a szavazatok 47,41 százalékát kapta, az MDF pedig 5,33 százalékát. Az MSZP 34,31 százalékot kapott, az SZDSZ 7,72 százalékot. A pártok közül tehát a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség egyértelmű győztese első európai választásunknak.

Mádl Ferenc köztársasági elnök a választás legfőbb értelmének nevezte, hogy Magyarország a képviselők útján éljen azzal a jogával, hogy az Európai Parlament döntéshozatali folyamatában részt vegyen.

Az Európai Parlament csírájában 1952-ben kezdett működni, de csak 1962 óta nevezik így. Csupán 1979-től választott testület, a világ egyetlen olyan nemzetközi intézménye, amelyet a polgárok közvetlenül választanak. Korábban jogalkotói feladatok nélkül, vitafórumként működött, fokozatosan vált törvényhozó testületté. A 2001-ben aláírt nizzai szerződés óta számos területen az Európai Parlament nélkül már nem lehet döntéseket hozni az unióban.

Az Európai Unió évtizedek során kialakult rendszerében a három legfontosabb közösségi intézmény: 1.) a közösségi érdekeket őrző Bizottság (kormány), 2.) a tagállamokat képviselő Európa Tanács, és 3.) az állampolgárokat közvetlenül képviselő Parlament együttműködésének eredményeként születnek meg a közös döntések, valósul meg az unió törvényhozása.

Az egyes tagállamok lakosságának arányában választhatunk meghatározott számú képviselőcsoportot: mi, magyarok összesen 24 képviselőt. Európai képviselőinknek kettős elkötelezettséget kell vállalniuk: együtt mind a 24-üknek magyar nemzeti érdekekben össze kell fogniuk, másrészt saját frakciójukat erősítik.

Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportja az Európai Néppárt, a kereszténydemokrata és polgári konzervatív pártok frakciója. Ehhez tartozik a Fidesz most megválasztott 12 képviselője és az MDF 1 képviselője. Második a szocialista frakció, harmadik pedig a lényegesen kisebb liberális pártcsoport.

Természetesen az európai választásnak közvetve belpolitikai következménye is lehet. Hiszen a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz a maga másfél millió szavazatát joggal tekinti úgy, mint a már korábban nagy támogatottságú Nemzeti Petíció melletti voksolást. Ebben pedig a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése, a közüzemi díjak féken tartása éppúgy szerepel, mint a gazdák érdekeinek és a fiatalok lakáshitelhez jutásának védelme, biztosítása. Talán ezt is jelentheti "az igazságtalanságok csökkentése", amelyről a miniszterelnök beszélt? A Fidesz elnöke szerint "minden pártnak igazodnia kell a választás eredményéhez, nem azért, mert jól vagy rosszul szerepeltek, hanem mert egy választás mindig valamit elárul az ország állapotáról". Június 13-a végső soron Európa és hazánk nyereségét hozta.

(rosdy)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu