Rákóczi Jozefa Sarolta, a családfa utolsó aranyágacskája

Emlékkeresztet állítanak a fejedelem unokájának

A gödöllői premontrei gimnázium francia tanára, majd a budapesti Francia Intézet munkatársa, Bernard le Calloc´h kutatta fel Rákóczi Jozefa Sarolta életét, és tartott róla előadást a budapesti Orvostörténeti Társaságban. Ennek nyomán határozta el a körömi Rákóczi Hagyományőrző Egyesület, hogy a község emlékparkjában keresztet állítanak fel II. Rákóczi Ferenc egyetlen unokája emlékére, kiegészítve a már korábban létesített emlékműveket. A május 22-én tartandó ünnepségre mindenkit szeretettel várnak.

A fejedelemnek egyetlen unokája született idősebbik fiától, Rákóczi Józseftől, aki Marié de la Contaoiere francia nemes kisasszonnyal kötött házasságot. A kislány kétéves sem volt, amikor apja 1738 novemberében maláriában meghalt Caernavodában, a mai Románia területén. Anyja már 1739 végén újra férjhez ment, s a kislányt a francia trónörökös és felesége vette magához, de már hétéves korában Carrignan hercegné gondjaira bízták. Ő a gyermeket Szavoja fővárosába, Annesy-be vitte, és nevelésére a vizitációs nővéreket kérte fel. A kis hercegnő, aki semmit sem hallott őseiről, kilenc éven át boldogan élt a Szalézi Szent Ferenc és Chantal Szent Franciska által alapított zárdában. Carrignan hercegné csak később mondta el neki, hogy nagyapja Erdély fejedelme volt, s hogy két király is - a francia és a szavojai - törődik a nevelésével, és ígéretet kapott, hogy gondoskodni fognak rangjához illő kiházasításáról. Azonban Franciska Sarolta lelkében már megérlelődött a szerzetesi hivatás, és 1754-ben felvételét kérte a rendbe. Így küldték a vizitációs nővérek párizsi zárdájába, ahol 1755. június 11-én örök fogadalmat tett.

Főnöknője már egy hónap múlva a zárda iskolájának másod tanítónőjévé nevezte ki a művelt, és kitűnő pedagógiai érzékkel megáldott fiatal rendtársát, tíz év múlva pedig őt tette meg az iskola igazgatónőjévé. Növendékei rajongásig szerették, derűs egyénisége és sugárzó istenszeretete hatására sokan választották a szerzetesi hivatást. Egyéniségét az áldozatos nevelői munka mellett a szenvedés is érlelte.Hősies türelemmel viselte megújuló betegségeit. Valószínűleg tuberkulózisban halt meg, szentség hírében 1780. július 3-án.

A rendi szokások szerint a zárda kriptájában, koporsó nélkül, jeltelen sírban temették el. 1909-ben a párizsi történeti bizottság a kripta csontmaradványait egy közös sírba temettette el.

A Sajó keleti partján fekvő Köröm, ahol a Rákóczi emlékpark található, hajdan a folyó túloldalán épült ónodi vár birtokának része volt. 1707. május 24-én II. Rákóczi Ferenc itt tekintette meg a felvonult rendek díszszemléjét. Ennek emlékére 1997. május 24-én, az egyházközség régi temetőjében a fejedelem melldomborművét és címerét ábrázoló emlékoszlopot állítottunk fel, melyet Bendek György szobrászművész alkotott.

Ugyanitt 2002-ben Mádl Ferenc avatta föl a "Rákóczi stációkat": tizennégy gömbhársfa csemete előtt törpe oszlopokra helyezett gránit táblákon örökítettük meg a fejedelem életútját Borsitól Kassáig. 2003-ban pedig faragott tölgyfa oszlopok által tartott tűzzománc emléktáblával bővült a Rákóczi park a fejedelem vallomásaiból vett idézetekkel.

Az idei, május 22-i ünnepség fővédnöke Pekár István, a Duna Televízió elnöke lesz, és Lanczendorfer Erzsébet, a győri KÉSZ elnöke mond majd ünnepi beszédet. Az emlékkeresztet Mészáros Domonkos domonkos rendi atya áldja meg. Ekkor lesz Tolcsvay László és Müller Péter Sziámi Rákóczi fantáziájának magyarországi ősbemutatója. A délelőtti ünnepség után a Rákóczi Szövetség itthoni és határon túli csoportjainak ének- és táncegyüttesei mutatkoznak be.

Kuklay Antal

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu