|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
A teológia szerelmese Kereszty Rókus köszöntése A Szent István Könyvhét megnyitóján, május 3-án Kereszty Rókus ciszterci atyát teológiai munkássága elismeréseként Stephanus-díjjal tüntették ki. Az alábbiakban abból a köszöntőből idézünk, amelyet Zakar Polikárp zirci ciszterci főapát mondott az ünnepi esemény alkalmából. Kereszty Rókus Budapesten született 1933-ban. Az államosításig a ciszterci rend budai Szent Imre Gimnáziumában folytatta középiskolai tanulmányait. majd 1951 nyarán belépett az illegalitásba szorult ciszterci rendbe. Az ELTE könyvtár szakán tanult, ott szerzett diplomát 1956 tavaszán. A forradalom leverése után több növendéktársával együtt rendi elöljárója Rómába küldte, ahol 1963-ig a Pápai Szent Anzelm Egyetemen tanult, és teológiai doktorátust szerzett. Azóta a dallasi ciszterci monostorban él, de a Zirci Apátságra szóló stabilitását a mai napig megtartotta. Krisztológiát, ekkléziológiát, szentségtant és a "kereszténység más világvallások között" című tárgyat tanítja a dallasi katolikus egyetemen. Emellett gimnáziumukban hittanár és 1976 óta, azaz huszonnyolc éve novíciusmester. A diákjairól való papi és emberi gondoskodás egyre inkább kiterjedt az iskolán túli és öregdiák kapcsolatokra, bibliakörök szervezésére és pasztorációs levelezésre, így nagyon megszerette ezt a "hivatalos" munkáját. Mindezeken túl számos teológiai mű szerzője, és több teológiai társaság tagja. Peter and Paul in the Church of Rome című könyvét a neves South Methodist University metodista szentírásprofesszorral, William R. Farmerrel folytatott dialógus nyomán írt. Nagy öröm volt számára, hogy később Farmer őt kérte meg arra, hogy előkészítse katolizálását. A 2004-ben megjelenő eucharisztia-tankönyvéhez (The Wedding Feast of the Lamb) nem ő keresett kiadót, hanem a kiadó kereste meg őt. A chicagói bíboros, Francis George egy könyvkiadóval együtt alapított egy liturgikus intézetet, hogy megbízható szentségtani tankönyveket adjanak ki az ország szemináriumai számára. A kiadó olvasta Kereszty atyának az eucharisztiáról szóló egyik cikkét, és így kérte fel a könyv megírására. Ugyanis a Hans Urs von Balthasar által alapított Communio című nemzetközi katolikus folyóirat még korábban megkereste, hogy tanácsadói és cikkírói minőségben segítse munkájukat. Többször adott elő a Communio szervezte konferenciákon is. Kereszty Rókus vallja, hogy a keresztény teológia végső alapja nem egy elvont fogalmi rendszer, hanem az egyházban élő Krisztus, aki bevezet minket a Szentháromság életébe. A teológia ennek a szentháromságos és krisztusi misztériumnak a hit által megvilágított megértését szolgálja. Ezért Kereszty atya az egyes hitigazságokat úgy próbálta jobban megérteni, hogy azt tanulmányozta: azok hogyan vannak jelen a Szentírásban, illetve hogyan felejtődtek el egyes igazságok a történelem folyamán. Munkája során igyekezett a dogmafejlődés legfontosabb állomásait megvizsgálni, a tévedések részigazságait, és a nem katolikus keresztény teológusok meglátásait is figyelembe venni. Ahogy a II. vatikáni zsinat megfogalmazza, Isten minden embernek felajánlja kegyelmét, és minden embert Krisztus vonásainak önmagában való kialakítására ihleti. Ennek nyomán Kereszty Rókus szerint az egyetemes vallástörténetben is megtaláljuk a krisztusi igazság és kegyelem részleges, illetve elferdített kifejezésformáit. Ezért a krisztológiát és az eucharisztiatant az egyetemes vallástörténet hátterében is vizsgálta. Kereszty Rókus első "szerelme", amely még mindig tart, rendalapítójának, Clairvaux-i Szent Bernátnak a teológiája volt. Ez a teológia vallja, hogy amikor hittitkokról van szó, akkor nem szabad azokat "porrá zúzni". Tudja, hogy a teológia műveléséhez sokat kell imádkozni, ez az a bizonyos térdelő teológia, amelynek során a teológusnak is hinnie kell. Mindezt sokkal szebben mondja Szent Bernát a De Consideratione című műve végén: "Még tovább kellene kutatni, keresgélni, mert sok mindent még nem találtunk meg. De igazában nem is nagyon lehet ezeket a titkokat keresni, hacsak nem inkább imádsággal, mint disputációval, mert úgy könnyebben megtaláljuk az igazságot."
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|