Az Olvasó írja

Ki mihez csatlakozik...

Megtörtént hát: Magyarország megünnepelte csatlakozását az Európai Unióhoz.

Az ünnep előestéjén átutaztam Budapesten, és elhaladtam az Erzsébet híd pesti hídfőjénél. Mellbe vágott a látvány: a híd budai pilonján egy óriási lepel lógott, amelyen egy kék fürdőruhás női alak emelkedett ki a Duna hullámaiból. A hasán ékeskedő tizenkét tagú csillagkoszorú volt hivatva arra emlékeztetni, hogy a bárgyún mosolygó "modell" az Európai Uniót, lelkesen felemelt karjai pedig a magyar csatlakozást jelképezik.

Az óriási, amerikai méretű plakátlepedő felett, a hegyoldalban a bronzba öntött Gellért püspök emelte az égnek a keresztet. Szimbólumát annak, hogy ezer évvel ezelőtt ez az ország véglegesen eldöntötte az égnek emelt jelkép jegyében való csatlakozását Európához - ami akkor egyúttal a kereszténységet is jelentette.

A hajdani csatlakozással szemben ez a mostani sokak számára nem az ezer év előtti értékek jegyében történik, legalábbis úgy látszik, és mintha ezt fejezné ki ez a kiakasztott lepel is. A keresztény kultúrával szemben a globalizált ízléstelenséget.

Mégis abban bízom, hogy Gellért keresztet emelő bronzalakja holnap is, azután is és még évszázadokig ott fog állani, hirdetve az ezeréves csatlakozást, a leplet viszont néhány nap múlva ronggyá szaggatja majd a szél. A történelem időtálló öröksége mégiscsak diadalmaskodni fog a vásári csinnadratta felett.

Susits Tamás

Embermentő örmény papok

A szerkesztőség felhívására mellékelem a rendelkezésemre álló adatokat a budapesti Világosító Szent Gergely Lelkészség örmény szertartású papjainak embermentő akciójáról:

Pungucz Vörtánesz Antal (18882-1946) bécsi mechitarista szerzetes, a Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség vezetője - későbbi utódával, Kádár Dániel Antallal(1916- 1988) - sok száz zsidó családot mentett meg a pusztulástól. A nyilasok huszonhét zsidó személy bújtatását bizonyították rá, akiket aztán a Dunába lőttek, neki pedig menekülnie kellett. Velem községben azonban 1944. november 11-én magyar csendőrök letartóztatták, és Sopronkőhidára internálták. A fogságban megbetegedett, ezért a győri kórházba vitték, onnan 1945 májusában került vissza Budapestre (állítólag a szovjet hadseregben harcoló örmény katolikus katonák szabadították ki és hozták vissza), itt is halt meg gyomorrákban.

Más adat szerint Kádár Dániel körülbelül ezerötszáz zsidó származású személyt mentett meg. Hamis okmányokat szerzett számukra, emiatt sokszor találkozott Raoul Wallenberggel. A megmentettek köszönőlevelei állítólag a Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség irattárában négy albumban megtalálhatók. (Várhatóan megbízást kapok az ottani könyvtár leltározására, és lehet, hogy ennek során nyomukra bukkanok.) Látogatta az üldözötteket a gettóban, a kórházban és börtönökben. Mindig elutasította, hogy tevékenységét nyilvánosságra hozzák, magától értetődőnek tekintette, hogy segítsen mindenkin, akinek szüksége van rá.

Dr. Szám László,
nyugalmazott orvos,
a lelkészség kórusának alapító tagja

Orbán Viktor és Helmut Kohl Győrött

Immár hagyománnyá vált a "Fesztivál a határon" rendezvénysorozat. Ismét lehetőség nyílt arra, hogy neves politikusok, művészek és a fiatalok találkozzanak a Szabad Európa Ifjúsági Fesztivál keretében Győrött. Az április 23. és 25. közt megrendezett programsorozat az Európai Unió adta lehetőségekről is szólt. A fesztivál központi napján több nemzet politikusa is találkozott egymással: Stumpf István, Navracsics Tibor mint politológusok, Kovács Miklós a KMKSZ elnöke. Az Európa csillagai című előadáson Ákos énekes, zeneszerző, Gyulai Zsolt olimpiai bajnok és Héja Domonkos karmester az unió adta lehetőségekről, az esetleges nehézségekről fejtették ki véleményüket munkájuk kapcsán.

A nap fénypontja az európai párbeszéd volt. Az Egyetemi Csarnokban mintegy háromezer ember fogadta Helmut Kohl német exkancellárt és Orbán Viktort, a Fidesz-MPSZ elnökét. A német politikus a júniusi voksolásra buzdított, és elmondta, hogy szükségünk van Európára, és Európának szüksége van Magyarországra. Európa nemcsak a pénz, hanem a kultúra bölcsője is. A közös európai kultúra közös jövőnket jelenti, melyben a magyarok saját identitásukat viszik magukkal. Fontos, hogy együtt teremtsük meg jövőnket, tehát a kereszténydemokratáknak nem szabad lankadni - fejtette ki a politikus. A közel kétórás eszmecserében Helmut Kohl elmondta, hogy a kereszt Európához tartozik, ez a jövőnk záloga. Ez az Európa hozta meg nekünk a békét, a szabadságot, és együtt erősebbek vagyunk. Egy új jövő felé haladunk, ahol Magyarország Európa része. A volt kancellár szerint az Európai Unió javulást hoz nekünk, melyben fontos, hogy a most meglévő határok ne elválasszanak, hanem összekössenek.

Orbán Viktor beszélt a nemzeti érzések erősödéséről, a magyarok munkaszeretetéről, illetve arról, hogy érdemes mindenben a jót látni. A Fidesz elnöke a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdésre kifejtette, hogy az uniós csatlakozást követően többet tudunk tenni a határon túli magyarokért, mint korábban. A két politikus megnyilvánulásait óriási taps követte, és a közönség állva üdvözölte őket távozásukkor.

A fesztivált a Ghymes együttes, Berecz András és Fábry Sándor műsora is színesítette. A rendezvényt közös ökumenikus istentisztelettel zárták a fiatalok a győri Szent Anna-templomban.

Szabó Bernadett

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu