Az értelmiségre kell hatnunk

Domonkos élet 783 éve

Mai központjuk a Thököly úton

A budai Várban, az egykori domonkos templom romjai között szentelték pappá néhány esztendeje Barna Máté, első fiatal - teljes kiképzésű - domonkos szerzetest, aki ma a soproni kolostor házfőnöke. Jelkép is lehet: a romok között kezdődik az új élet. Budapest és Sopron mellett Debrecenben vannak még jelen, szombathelyi házukat átmenetileg az egyházmegye rendelkezésére bocsátották, Vasváron pedig domonkos rendtörténeti gyűjtemény kapott helyet egykori kolostorukban. Magyarországon talán Julianus barát a legismertebb domonkos szerzetes, aki annak idején néhány társával elindult keletre, felkutatni az őshazát. Az alapító, Szent Domonkos mellett Szent Tamás - akiről a tomizmus filozófiai irányzata a nevét kapta - a rend egyik meghatározó személyisége. JózsefPucilowski lengyel atyával, a magyar tartomány vezetőjével a beszélgetést róluk kezdjük.

- Mindkettőjük műve alapvetően meghatározza rendünket, de némelykor mondom az atyáknak: Szent Domonkos nem volt tomista. A domonkos karizma és lelkiség, az optimizmus Domonkosé. A gondolkodásbéli és fogalmazási pontosság, hogy nem kegyeskedünk, az igazi domonkos prédikáció - amely lelkes, ugyanakkor pontos -, Szent Tamás-i hagyomány.

Éveken át ismerhettem még Szigeti József atyát, aki a szétszóratás és üldöztetés idején szellemi-lelki vezetője volt a Keresztény Front mozgalomnak, amely - világi személyek kezdeményezésére - arra tett kísérletet az 1950-es esztendőkben, hogy a társadalmi és szellemi élet minden területén keresztény meggyőződésű elitet neveljen ki, fölkészülve arra az időre, amikor a diktatúra véget ér. Szigeti atyát életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Hosszú idő után szabadult, néhány éve, kilencven éves korában halt meg.

Hol tart ma a magyarországi domonkos szerzetesi élet?

- 1990-ben a létszámot és szerzetesi eszményünket tekintve jobb állapotban volt a rend - majd a tartományfőnök magyarázatként hozzáteszi: - Akkoriban még éltek azok az idősebb testvérek, akik teljes domonkos kiképzést, mi úgy mondjuk: teljes formációt kaptak. A noviciátus elvégzése után ez még legalább hatesztendős teológiai és filozófiai képzést jelent.

A szétszóratás idején közösségről nemigen beszélhetünk. Titokban tették le a szerzetesek három ember kezébe a fogadalmat, akik egymásról sem tudtak. Ez az elnyomatás tényéből következik, s akik - szerzetes papság után egyházmegyés papként - vállalták a szerzetességet, sokszor hősies magatartást tanúsítottak.

A tartományfőnök tisztelettel említi mindezek megpróbáltatásait és helytállását, ugyanakkor hozzáfűzi:

- Az újraindulást követően az akkori rendfőnök valamennyi - titokban tett - örökfogadalmat érvényesnek fogadta el. Nem kisebbítve az üldözést is vállalók jóakaratát, talán hiba volt. Valamennyi - római rendi központunkból érkező - vizitátornak elmondtam ezt. Ugyanis meg kellett volna vizsgálni - éppen a teljes domonkos képzés szemszögéből -, mennyire tekinthetők érvényesnek ezek a fogadalmak, más szóval: mennyire hordozták magukban a domonkosságot ezek a testvérek.

- A domonkos kiképzésnek mi a lényege?

- A domonkos - koldulórend lévén - valamelyest hasonlít a ferencesre. Belső demokrácia jellemzi, ami például hiányzik a jezsuitáknál, ahol mindent központilag irányítanak. Nálunk az egyes kolostorok önállóak, s maguknak kell gondoskodniuk fönntartásukról. Ez az autonómia is a demokrácia egyféle kifejeződése. Nálunk mindig mindenkit választanak, s az elöljárók jóváhagyják ennek eredményét. Ezt a szellemiséget is elsajátítják a domonkos klerikusok képzésük során.

A belső demokráciát jellemzik a közösségben megvalósuló programok is. A szerzetes egyéni elképzeléseit, ötleteit megbeszéli a közösséggel, s ha az elfogadja, akkor már a közösség nevében végzi ezt a munkát. Ennek előnye, hogy az egyéni kezdeményezés - ha valaki kizárólag a maga nevében dolgozik - könnyen elhalhat, ellenben ha a közösség, a kolostor vállalja a föladatot, akkor a munkát mások folytathatják.

József atya példát említ erre: amikor Stettinben az elváltakkal kezdett foglalkozni, a munkára megbízatást kapott a kolostortól. Ez azt is jelentette, hogy pénzügyi és más szempontból egyaránt támogatta az egész kolostori közösség.

1950-ben mintegy százan voltak, mennyien tartoznak ma a magyar közösséghez? - kérdem József atyától, aki egyháztörténészként a Pázmány Egyetem professzora, de - elmondása szerint - tartományfőnöki megbízatásának lejárta után, az idei őszön vissza kíván térni Lengyelországba, otthoni tudományos munkájához.

Julianus barát szobra

- Egyelőre kevesen vagyunk. Huszonegyen alkotjuk a magyar tartományt, ebből négyen lengyel állampolgárok vagyunk, egyik testvérünk német, négy klerikus és egy novícius pedig Lengyelországban tanul. Így a magyar domonkosok összlétszáma tizenegy. Ketten - harminc-negyven év közöttiek - már az új nemzedék tagjai, a többiek idősek, vagy hiányzik teljes domonkos kiképzésük. Valamennyien tisztességes életet élnek, de egyházmegyés papi mentalitással. Az egyházmegyei szemináriumokban a plébániák ellátására nevelik a papokat, ami a legtöbbször azt jelenti, hogy egyedül kell boldogulniuk. Mi, domonkosok ezzel szemben igen fontosnak tartjuk a közösségben való létet. S ez alapvető különbség.

Szakács István Rajmund atya ötvenkét esztendős. Kiskunfélegyházi káplánként érte a rendszerváltozás. 1978-ban tette le első fogadalmát a domonkos rendben, s egy évvel titkos örökfogadalma után, 1982-ben szentelték egyházmegyés pappá. A legutóbbi időkig plébániai munkát végzett, ma a rend soproni kolostorában él. Elmondása szerint maga is érzi a történelmi kényszerből következő teljes formáció hiányát.

Alig van olyan középkori szent, akiről annyi hiteles forrásanyag állna rendelkezésre, mint a rendalapító Domonkos életéről és művéről. Mintegy 177 okmány, másféle irat segítségével szinte napra pontosan követhető élettörténete, a neki küldött pápai iratok alapján pedig azokat az eszméit is ismerjük, amelyeket kérvényeiben a Pápai Kúriával közölt.

A domonkos, vagy más néven prédikátorok rendjének legrégebbi ránk maradt konstitúciói 1230 körüliek, ezért a Domonkos utáni időkből származó adalékokat is tartalmaznak A bolognai szentté avatási per (1233. augusztus) során életének és lelki, hitbeli arcélének sok részletére derült fény.

Domonkos történelmi arcképét halála után hamarosan eltorzították, és mindenekelőtt maguk a domonkosok a mindenkori divatirányzatokhoz alakították azért, hogy elejét vegyék a népszerűtlen tisztségekkel és megbízásokkal szemben a saját soraikban jelentkező ellenállásnak. Ilyen például az inkvizíció, amelylyel a Római Kúria a Prédikátorok Rendjét bízta meg. Domonkosból inkvizítort formáltak annak ellenére, hogy az ő korában inkvizíció még nem is létezett; vagy megtették őt a pápai udvar teológusának, bár ez Szent Domonkos szellemi arculatának egyáltalán nem felelt meg. Így egészen a mi századunkig torz kép rögződött róla, amelyet a világirodalom is átvett. Domonkos már Dante számára is "gyengéd övéihez, zord ellenfeleihez".

A XVIII. században a Váci utcában volt a domonkosok központi kolostora

Századunk történészeinek forráskritikai munkássága megkísérelte, hogy újra felfedezze a valódi Domonkost. Műve: a Prédikátorok Rendje is olyan, mint a személyisége; határozott jellemét és karizmatikus adottságát tanúsítja. Egyikben sincs semmi túlzó, vagy egzaltált; mindennek megvan a pontos helye, minden olyan, mint a helyes válasz egy bizonyos kérdésfeltevésre.

III. Honorius pápa jóváhagyásával 1216. december 22-én kiváltságlevelet kapott Domonkos, amely a Toulouse-ban megalakult "Szent Romanus" közösség életmódját jóváhagyta, és pápai oltalomban részesítette. 1217. január 21-én kelt bullában a rend nevét Domonkos "Praedicatores", azaz Prédikátorok-ra íratja át. III. Honorius ebben az okiratban felszólítja Domonkost és testvéreit, hogy félelem és meghátrálás nélkül hirdessék az Evangéliumot.

Magyarországra már korán, Domonkos halálának évében megérkeztek a szerzetesek. Első központjuk a budai Várban lévő Szent Miklós-templom és kolostor volt, majd a 18. században a Váci utcába tették át székhelyüket, végül a 20. század eleje óta a Thököly úti Rózsafüzér Királynője templom és kolostor az anyaházuk.

A tartományfőnök bizakodik a magyar domonkos élet újjászületésében.

- Öt fiatal Lengyelországban készül a szerzetességre s gondolom, néhány esztendő múlva - a már végzett két fiatallal - új nemzedék jelenik meg. Római kúriánk jóváhagyta, hogy a kiképzés Lengyelországban folyjék. Jónak, sőt szükségesnek tartom, hogy a készület során együtt legyenek a növendékek: a közös tanárok, a közös élmények, a közös kirándulások emlékei később is összekötik majd őket. A szerzetes először ember, s csak azután domonkos. Vonatkozik ez a papságra is: először vagyunk férfiak, s azután papok. Ez udvariassági, illembeli szabályok megtartását jelenti.

A noviciátus után a kiképzés - dogmatikából, morálteológiából, más tudományokból - alapjaiban megegyezik az egyetemes egyház tanrendjével.

József Pucilowski tartományfőnök: A közösség nevében végezzük munkánkat...

- De nekünk, domonkosoknak, sajátos morálteológiánk van, másféle antropológiánk például, mint a jezsuitáké. Mi azt mondjuk, hogy az ember alapvetően jó, a bűn csak elrontotta. A fribourg-i egyetemünkön működik Pinkers atya, s a morálteológiát az egész világon az ő könyveiből tanítjuk, amelyekben megtalálható az optimizmus, a nyitottság. Ugyanazt mondjuk, mint az egyház egésze, csak másként.

Magas szintű bioetikai és társadalmi kérdésekkel foglalkozó képzés folyik a domonkos rendben, felismerve korunk tudományos igényét. Figyelemmel vannak a fiatal rendtársak legkülönfélébb képességeire és irányultságára.

- A példát saját tapasztalatomból hozom: a lengyel noviciátusban kiderült egyik klerikusunkról, hogy verseket ír. Az egyházmegyei szemináriumokban ilyenkor általában arra figyelmeztetik a fiatalt: inkább tanulj! Nálunk fordítva: elöljárója a Jagello Egyetem lengyel szakára küldte, legyen filológus, s írjon még jobb verseket. Ha valaki ráébred, hogy a biológia érdekli, a rend elküldi biológus szakra: jót tesz neki is, a rendnek is. Néhány év múlva majd fölmerül egy kérdés, amelyre biológus ismeretekkel és szemlélettel kell domonkos választ adni. S akkor ott van a képzett szakember.

A domonkosoknál filozófiából nem csak Szent Tamást tanítják. A rend varsói filozófiai fakultására meghívnak nem hívő, magasan képzett előadókat is. A szerzetesek így megismerik a legújabb, ma divatos filozófiai irányzatokat is azzal a föltétellel - mint a provinciális mondja -, hogy a domonkosok Szent Tamás szerint szemlélik a világot. A kolostorok társalgóiban - rekreációs termeknek is nevezik ezeket - mindenféle újság, folyóirat megtalálható: jobboldali, baloldali egyaránt.

- Egyszer a harmadrendi domonkos testvérek figyelmébe ajánlottam a liberális sajtó olvasását. Előbb meghökkentek, de azután megértették: meg kell ismernünk az ő gondolkodásukat is. Hátha éppen egy Isten iránti kiáltás fogalmazódik meg benne. Tudnunk kell, hogyan fogják föl a világot.

A domonkosok régebbi szabályzatában szerepelt - ma is gyakorlat - az ebéd utáni kikapcsolódás, ami kávézást, kártyázást, sakkozást, szórakozást jelent. Ilyenkor nem szabad komoly dolgokról beszélniük.

- Amikor a noviciátusba kerültem - meséli József atya mosolyogva -, elöljáróm megkérdezte tőlem: mi az, ami összeköti a domonkosokat? Az eukarisztia, válaszoltam. Nem igaz, a rekreáció. Mennyire bölcs a mi rendünk. A közös élet köti össze az embereket. Szellemiségünkben ez is benne van.

A domonkosok prédikálórend. Mit jelent ez a mai világban, kérdem, s az elmondottakból már nyilvánvaló, hogy szélesebb értelemben keresendő a válasz?

A budavári Szent Miklós-templom romjai

- Prédikálni nem csak azt jelenti, hogy fölmegyünk a szószékre. Habár ez mindenekelőtt fontos. A domonkosoknál elképzelhetetlen homília nélküli szentmise: el kell mondanunk, az értelem számára befogadhatóvá kell tennünk mindazt, amit mi sem értünk mindig a Szentírásból. De a televízió, a rádió, a folyóiratok hasábjai is lehetnek prédikációs helyek. A rend mindenhol jelen van, azaz prédikál. Talán - tévesen - erre is gondolt Kósáné, Kovács Magda, amikor - az ő szóhasználatával - az egyház nyomulásáról beszélt? Minden rendi tartomány önálló folyóiratot ad ki, amelyben az egyháznak olyan képét adja, amelyet belsőleg képviselünk.

Magyarországon a tartomány folyóirata a Tanítvány. 1993-ban a budapesti domonkos plébániához tartozó harmadrendi közösségben merült föl az igény egy olyan hírlevélre, amely kapcsolatot teremt a domonkos család tagjai között. Ezért jött létre a Dominfo. Első időben körlevélként, házilagosan fénymásolt formában jelent meg. 1995 októberétől a fölhalmozott tapasztalat és a megnövekedett igények miatt szükségessé vált a forma és a tartalom megváltoztatása. Már nem elsősorban információ továbbadására, hanem lelkiségi, rendtörténeti és teológiai ismeretek elmélyítésére volt szükség. Ekkor változott meg a cím Tanítvány-ra, kifejezve a Rend elkötelezettségét a szemlélődés iránt. A szemlélődés egyszerre jelenti az Istenre és az emberre való figyelmet.

A Paulus Hungarus Kiadó a Kairosz könyvkiadó "alvállalkozásaként" működik. Közösen jelentettek meg eddig ötven könyvet, amelyek segítségével részben pótolták a domonkos szellemiséget és lelkiséget tükröző könyvek hiányát.

A domonkosok elsősorban az értelmiséghez kívánnak szólni.

- Ettől - saját tapasztalatom, mondja József atya - némely lengyel, paraszti származású novícius megijedt. Mire mondtam nekik: ne ijedjetek meg. Ez nem jelenti senkinek a lenézését. De látnunk kell, hogy egy országot sosem a földművesek irányítják, sem a munkások, hanem mindig az értelmiségiek. Még a kommunista pártot is. Ezért az értelmiséget kell nekünk hittérítenünk, formálnunk. Igen fontos a dialógus: mindenkivel le kell ülnünk egy asztalhoz, liberálissal, kommunistával, ateistával egyaránt... Amikor ilyen személyekkel találkozunk, nem beszélünk azonnal a Szentlélekről, a Szűzanya következő megjelenéséről, hanem közvetlen emberi dimenzióban vetjük föl a témákat. Ez is a prédikáció egyik formája. Aki ezt a hangvételt nem tudja elfogadni, nem lesz domonkossá.

Jelmondatukban ott szerepel az "Igazság". Ez azonban nem elvont tanítás, hanem konkrét személy, Jézus Krisztus. Stílusuk messze esik a kegyeskedéstől. Sokkal inkább az öröm, a remény hatja át, amelyből az optimizmus fakad. József atya egyszerűen így összegezi:

- A nevetés akkor lesz belső adottság, ha hiszem, hogy amit cselekszem, ezzel valami módon a Jóistent képviselem.

Kép és szöveg:

Elmer István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu