|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
A hitet nem szabad zárójelbe tenni! Keresztény közösségek stuttgarti találkozója - európai mérföldkő Mintegy tízezer keresztény érkezett Európa országaiból az Együtt Európáért címet viselő találkozóra Stuttgartba. A május 8-i ökumenikus esemény kezdeményezői többek közt a Fokoláre Mozgalom, a Sant´Egidio Közösség, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (YMCA), a Cursillo, az Evangélikus Mozgalmak és Közösségek Felelőseinek Tanácsa, a Schönstatt Mozgalom és az Evangélikus Karizmatikus Megújulás mozgalma volt. Magyarországot száztíz fős küldöttség képviselte a mozgalmak, az egyházi és civil közösségek, valamint az önkormányzatok részéről. A stuttgarti rendezvényen felolvasták Johannes Rau, Németország elnökének táviratát és Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka üzenetét, valamint az anglikán prímás meleg hangú jókívánságait. Az Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnökének nevében pedig Hh. Dr. Carlos Ham köszöntötte a résztvevőket. A találkozó szellemiségét a Szentatya üdvözlőlevelének egyik alapgondolata jellemezte: "Az egyesült Európa nem gondolhat kizárólag csak magára, és nem bástyázhatja el magát javaival a határok mögé... Európa arra hivatott, hogy szolgálja a világot, különösen a legszegényebb és legelfeledettebb vidékeken. Nem lehetséges, hogy a közös európai ház építése ne irányuljon az egész világ felé." Röviddel az uniós csatlakozás után szimbolikus jelentőségű volt május 8., a II. világháború végének évfordulója. "Nem szabad elfelejteni azt a drámát, amely Európa egyesítéséhez vezetett: sokak áldozatát..." - emlékeztetett Andrea Riccardi (Sant´Egidio Közösség) az Európa történelmi hátterét felvázoló hozzászólásában. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke kifejtette: "Ahhoz, hogy európai polgárok lehessünk, a hitet nem szabad zárójelbe tenni, mert a hitvallásból kell táplálkoznia az etikai hűségnek, a kitartásnak, a bölcsességnek, a szelídségnek, a megosztásnak és a nagylelkűségnek... Ökumenikus lélekkel, a különbözőségek elfogadásával és tiszteletével a vallásos lelkület adja meg Európának azt a szellemiséget, amely nélkül kontinensünk nem létezhet..." A terrorizmus témáját érintve pedig a keresztények feladatáról így szólt: "Amikor a terrorizmus a félelmen keresztül akarja túszul ejteni az embereket, muszáj összetörni a terrorizmus embertelen mechanizmusait. A terrorizmusra adandó válasz nem lehet a háború, hiszen az csak felerősíti azt. A megoldás a demokrácia... A kereszténység arra tanít minket, hogy a félelem ellentéte a hit. Tudom, hogy könnyebb ezt kijelenteni, mint átültetni a gyakorlatba, de azt is tudom, hogy ez a keresztények feladata" - mondta, majd felsorolva a tíz belépő országot, üdvözletét és ölelését küldte nekünk, "barátainak" is. "Önök abba az unióba lépnek be, amelyben senki sem tarthatja magát magasabb vagy alacsonyabb rendűnek a többinél, hiszen ez a kisebbségek uniója. Európa két tüdővel lélegzik, de egyetlen szívvel él!" - fejezte be szavait Romano Prodi. Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egység Pápai Tanácsának elnöke a találkozót európai mérföldkőként jellemezte. Megértéssel szólt azokról is, akik aggodalommal és félelemmel tekintenek a jövőbe. A gazdasági vagy politikai szempontokkal szemben kiemelte: "Nekünk a szív Európájára van szükségünk... A szívekben van szükség a változásra, ebből fog megszületni a lelki Európa." A bíboros fontosnak tartotta hangsúlyozni: "Európa egy lehetőség!" Chiara Lubich (Fokoláre Mozgalom) arról beszélt, hogy "a Jézus által hozott szeretetről nem mondhat le Európa, ha a Lélek Európája és a népek családja akar lenni... Sürgető és szükséges, hogy a másik hazáját úgy szeressük, mint a sajátunkat: Lengyelországot úgy, mint Magyarországot... A szeretet, mely a kölcsönösségben éri el tökéletességét, megmutatja a kereszténység erejét, mert magának Jézusnak a jelenlétét vonzza le a földre..." Johannes Friedrich, a Bajor Evangélikus Egyház elnök-püspöke személyes hangon számolt be a mozgalmakhoz fűződő kapcsolatáról. A korábbi távolságtartás után - mert kezdetben nem tudta, tulajdonképpen mit is akarnak ezek a mozgalmak -, ma már örül nekik, és azt kívánná, bárcsak minél többen lennének! "Segítenek kiemelkedni a megszokásból, a régi kerékvágásból. Öröm és természetesség jellemzi őket. Jót tesznek az egyháznak" - nyilatkozta az elnök-püspök. A találkozó vége felé a jelen lévő egyházak püspökei felváltva olvasták fel Jézus főpapi imáját, köztük Dr. Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke magyarul: "Legyenek mindnyájan egy." Ekkor már mindenki állt a stadionban, sokan meghatottan, könnyeikkel küszködve. Az ünnepélyes keretek között felolvasott zárónyilatkozat nem másokkal szembeni elvárást, hanem sokkal inkább a jelenlévők személyes döntését fejezte ki: "A szeretet és a testvériség Európájáért" akarunk élni. Ennek az elkötelezettségnek megpecsételése volt a hosszan tartó taps. A Magyar Katolikus Egyházat Kiss Imre püspöki helynök képviselte. Ő így foglalta össze benyomásait: "Öröm volt a Szentatya hosszú levelét hallgatni, melyet egy szívvel fogadtak be a jelenlévők. A különböző felekezetű püspökök között tapasztalható volt az egység. Isten népének találkozója volt ez, melyen a fiatalok, világiak, egyházi vezetők, teológusok közösen vettek részt, együtt imádkoztak és ünnepeltek. Számomra fontos és egyben szép tudni, hogy ez a találkozó nem egy elszigetelt, egyszeri, jól sikerült rendezvény volt, hanem a mozgalmak és közösségek több évtizedes belső életének a gyümölcse, egy olyan alkalom, melynek további folytatása is lesz." Vizsolyi László Fotó: Bartus Sándor
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|