|
|
Váljunk éneklő egyházzá Egyházzenészek hálaadó szentmiséje Debrecenben Szentmise után, ha sikerült mindazt a felemelő érzést átadni a híveknek, amit a szentmise közvetít, a hívő ember, ha teheti nem "kirohan" a templomból, hanem még néhány percig ottmarad, hisz jól érzi magát. Olyankor, mintha a levegő vibrálna, érezzük a Szentlélek jelenlétét, és eszünkbe jutnak szent Péter szavai: "Uram, jó nekünk itt lenni." (Mt 17,4)
A debreceni Szent Anna- templomban április 22-én este ökumenikus hálaadó szentmisén vettek részt a Debreceni Egyetem konzervatóriumának végzős egyházzenészei. A katolikus, református és evangélikus zenészek ez alkalommal Johann Sebastian Bach koráljait, illetve a "Felvirradt áldott szép napunk" kezdetű 118. genfi zsoltárt (gyülekező éneket) adták elő. Dobos Mihály végzős egyházzenész, a debreceni Szent Anna-székesegyház karnagy-kántora, az egyházmegye kántorképzőjének szakmai vezetője beszélt az egyházmegye zenét érintő feladatairól, terveiről. Az egyházzene gazdag tárát megvizsgálva találunk olyan egyszerű gregorián darabokat is, amelyeket a legkisebb faluban is meg lehet tanítani, beépítve a liturgiába, mondta a székesegyház karnagya. Így a gregorián a II. vatikáni zsinat szerint meg tudja őrizni a primátusát. A gregoriánnak a liturgia vázaként kell megjelennie. A többszólamú zenéhez, amely az egyházzene másik nagy területe, képzett zenészekre van szükség. De a kis közösségekben is gazdagabbá lehet tenni a liturgiát egy-egy rövid kánonnal. A Debrecen-nyíregyházi Egyházmegye első, 1999-es, erre vonatkozó zsinati dokumentuma célként fogalmazza meg "az éneklő egyház" bevezetését egyházmegyénkben, a szkólák létrehozását a legkisebb egyházközségben is. Dobos Mihály szerint a legfontosabb a zenei ízlésvilág fejlesztése, amelyet a 2000-ben megalakult Egyházmegyei Kántorképző is szolgál. Az iskola a képzés mellett évente két alkalommal kántornapokat is szervez, hiszen a templomban zenélőknek fel kell ismerniük, hogy munkájuk nem egyszerűen jó szándékú segítség az egyházközségnek, hanem hivatás, komoly szakma, amely felkészültséget igényel, függetlenül attól, hogy városban vagy falun végzik szolgálatukat. Azáltal, hogy a kántor ízlésvilága fejlődik, a híveket is gazdagítja, megismerteti velük az egyházzene szépségeit. E kérdésben a hitoktatóknak is felelősségteljes szerepük van, hiszen sajnos az a tapasztalat, hogy gyermekeink, fiataljaink nem ismerik az egyházzenét. Egyszerű gregorián énekek, kánonok megtanulásával, vagy zenehallgatások beiktatásával a kicsinyek is közelebb kerülhetnek a liturgia szerves részéhez. Kovács Ágnes
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||