A legnagyobb boldogságot kereste...

Sára testvér földi születésnapjára

1899. május 11-én született Salkaházi Sára szociális testvér. Gyümölcsoltó Boldogaszszony ünnepén elkészült az utolsó dokumentum is, amelyet a boldoggáavatási eljárásban a Szenttéavatási Kongregációhoz kell benyújtani.

Hitünk szerint Sára testvér már boldog, halála napján megszületett az örök boldogságra, az örök üdvösségre. Ez a boldogság azonban egy küzdelmes, önmagával, saját hibáival komolyan szembenéző és megharcolt élet eredményeként fokozatosan teljesedett be.

Naplójából tudjuk, hogy félve-remegve munkálta saját üdvösségét is, mivel az Istennek és embernek való engedelmesség szüntelen küzdelmet jelentett számára (vö. Fil. 2, 12).

Sára harmincegy évesen lépett be a Szociális Testvérek Társaságába. Nevét 1942-ben magyarosította Schalkházról Salkaházira, akkor, amikor a németbarátság miatt sokan visszavették eredeti, németes nevüket. A Társaságba lépése előtt volt tanítónő, könyvkötő, újságíró. A szerzetesi fogadalommal Istennek ajánlotta életét és munkáját. Tudta: az egyetlen boldogság Istené lenni, és emellett eltörpül minden. Tudta: ez a boldogság segíti lemondani a saját akaratáról, és ez teszi képessé arra is, hogy életét odaadja másokért.

Fogadalmas életének nagyobbik része a nácizmus idejére esett. XI. Piusz pápa 1937-ben kiadta a két kollektivista rendszert, a nácizmust és a bolsevizmust elítélő enciklikáit. A katolikus egyház, s benne a Szociális Testvérek Társasága hazánkban sem nézte tétlenül, hogy embereket származásuk, vallásuk vagy társadalmi hovatartozásuk szerint megkülönböztessenek. Harcolt a korszellem ellen, védte az üldözöttek jogait és életét. Ebbe a munkába kapcsolódott be Sára testvér 1940-ben. A nunciatúra és a testvérek segítségével keresztleveleket osztogatott, nagyszámú üldözöttet bújtatott. Ismerte a háború és a fennálló hatalommal való szembenállás veszélyeit. Naplójából tudjuk, hogy félt. Féltette a saját életét, féltette a Társaságot, és féltette azokat, akikért halált megvető bátorsággal dolgozott.

1943-ban elöljárói engedélyével tudatosan ajánlotta fel életét - különösen az öregek, betegek és gyengék védelmére. Életfelajánlását az Úristen elfogadta. Utolsó állomáshelyéről, a Bokréta utcából hurcolták el a nyilasok 1944. december 27-én. Még aznap a Dunába lőtték. Halálát valójában a mások üdvösségéért való fáradozása okozta. Az otthon két alkalmazottjának ugyanis viszonya volt az oda beszállásolt katonákkal. Sára testvér figyelmeztette őket: nem veszélyeztethetik üdvösségüket. Erre egyikük feljelentette a nyilasoknál zsidómenekítés miatt.

Sára testvér élete a földi és az örök boldogság feszültségében telt. Miközben példája túlmutat a földi életen, figyelmünket a kor eseményeire is ráirányítja, hiszen ma is vannak ártalmas eszmerendszerek, az emberi jogok ma sem érvényesülnek maradéktalanul. Szűkebb és tágabb világunkból egyaránt hiányzik az önfeláldozó szeretet. Nincs béke az emberek szívében, a családokban, a kisebb és nagyobb közösségekben, lövészárkok várnak betemetésre a különböző politikai nézeteket valló emberek között. A világ számos pontján napjainkban is a fegyverek vagy a terrorizmus biztosítja a jogot vagy tartja fenn a jogtalanságot. Ma is vannak, akik kisajátítják az igazságot, hátrányos helyzetbe szorítanak, sőt meggyilkolnak embereket és népeket fajuk, vallásuk, nemzeti vagy politikai hovatartozásuk miatt. Egész népeket bélyegeznek meg, nyilvánítanak háborús bűnössé vagy terroristává egyesek tettei miatt. Kevés az igazán boldog ember.

Tanuljuk meg Sára testvértől, hogy egyetlen boldogság Istené lenni, s kérjük közbenjárását, hogy ennek a boldogságnak munkásai lehessünk. Győzzük le saját szívünk békétlenségeit, szálljunk szembe a körülöttünk megtapasztalt igazságtalansággal! Sára testvérhez hasonlóan így válhatunk mi is boldogokká, s jutalmul megkaphatjuk az örök életet.

Németh Emma SSS

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu