Nem a problémák mellett, hanem azokon keresztül

Az ötvenkilenc éves WolfgangSchüssel osztrák kancellár 1968-ban tett jogi doktorátust a bécsi egyetemen. 1979 óta a kereszténydemokrata Osztrák Néppárt képviselője. 1989-ben gazdasági miniszter, 1997-ben külügyminiszter lett. 2000 februárja óta szövetségi kancellárként vezeti az osztrák kormányt. Nős, két gyermek apja. A németországi Herder kiadó Christ in der Gegenwart című hetilapja kért tőle nyilatkozatot Mit mond nekem az Úr? című sorozatában.

Az Úr azt mondja nekem, hogy a keresztényeknek nemcsak joga, hanem kifejezetten kötelessége részt venni a politikai életben. Nem helyes a társadalmi élet itt és most jelentkező feladatai elől kitérni, visszahúzódni. Szükség van keresztény felelősséggel rendelkező politikusokra és politikára. Ez a keresztény felelősség azt jelenti, hogy fel kell lépni a katolikus szociális tanítás alapértékeinek érvényesüléséért: az élethez, a családhoz való jogért, ma főként a bioetika és a haldoklók megsegítése részéről jelentkező veszélyek ellen. Ezekben a problémákban a keresztények nem maradhatnak közömbösek.

El kell fogadnunk azokat a kihívásokat, amelyekkel a kereszténység szembesít minket. Kereszténynek lenni mindig valami nyugtalanító, olykor egyenesen provokáló dolog. Különösen akkor érzi ezt az ember, amikor az igazságosság értékét védi, mely a kereszténységben mindig döntő fontosságú volt. Hívhatjuk szolidaritásnak vagy bármi másnak ez a téma fontos és jelentős.

Ezzel szorosan összefügg az egyén, az emberi személy kérdése. A keresztény politikában az egyes ember mindig fontosabb, mint a kollektívum, a személy mindig megismételhetetlen, egyszeri, ha közösségben él is. Ebből ered az a különleges feladat, hogy a keresztény politikusnak mindig túl kell látnia a mai napon, a mai problémán.

A keresztények útja sohasem a problémák mellett visz, hanem mindig rajtuk keresztül. A kellemetlen dolgokat - mint a betegségek, a szenvedés - sokan megpróbálják kiiktatni a látóterükből. A keresztény ember azonban tudja: ezeken át vezet az út. A politikai gondolkodás és cselekvés számára ez azt jelenti: nem a legkisebb ellenállás útját kell választanunk. Nem azt az utat, mely csak a legközelebbi választási győzelemhez vezet. Inkább azt az utat, mely azokra is tekintettel van, akik utánunk jönnek, akiknek talán még nincs is választójoguk, akik talán még nem is élnek.

(r.p.)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu