A kereszténység teremthet csak testvéri egységet

A Magyarok Nagyasszonyával az Európai Unióba

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk alkalmával - amelyhez reményt és némi aggodalmat is csatol társadalmunk - ünnepi szentmisét tartottak a székesfehérvári Szent István-bazilikában, majd a Nemzeti Emlékhelyen közös imával fordultak a Magyarok Nagyasszonyához, hogy a jövőben is oltalmazza népünket, nemzetünket, egész Európát.

Az Európa társvédőszentjének, Sienai Szent Katalinnak ünnepén, április 29-én megtartott közös könyörgésen a katolikus egyház főpásztorai mellett részt vett az apostoli nuncius, a székesfehérvári egyházmegye papsága, a köztársasági elnök felesége, valamint megjelentek diplomaták, a város vezetői, országgyűlési és önkormányzati képviselők is. Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás mutatta be, a homíliát Seregély István egri érsek, a püspöki kar elnöke mondta. A szentmisével és közös könyörgéssel egy időben az ország minden katolikus templomában imádkoztak a hívő emberek Európáért, Európa népeinek közösségéért.

Azon a helyen hangzottak el a fohász szavai, ahol István király bazilikát épített, amelyben imádkozott, ahol eltemette Szent Imrét, és ahová ő maga és nyomában magyar királyok sora temetkezett. Ott, ahol 1038. augusztus 14-én, Nagyboldogasszony vigíliáján hitből fakadó gesztussal a világon elsőként az országot a Szűzanya pártfogásába ajánlotta. Ettől kezdve tekint a magyarság Máriára, mint égi patrónájára.

A felajánló imában Erdő Péter azt a kegyelmet és megerősítést kérte, amelyet egy évezreden át érzett a nemzet. Mária oltalma alatt is az ő áldásával voltunk képesek megmaradni akkor, amikor nálunk nagyobb népek tűntek el a történelem viharaiban, amikor a magyarság saját vérét ontva, kincseit feláldozva védte Európának azt a részét, amelyre most egy kicsit irigykedve tekintünk, amely nálunk nagyobb és gazdagabb lett, s amely most befogadott bennünket. Az évszázadok során ugyanakkor olyan örökséget szereztünk - hangsúlyozta homíliájában Seregély István -, amely egyenlővé teszi ezt a nemzetet Európa népeivel. Tehetségünkkel, munkánkkal, tartásunkkal, szorgalmunkkal - ha rajtunk lesz Isten áldása - meg tudunk élni, ha igényeinket a megfelelő korlátok között tartjuk. Az európai jogrend, a világgazdaság azonban erkölcsi alap, Isten akaratához való igazodás nélkül nem maradhat fenn. Ez az, amit kétezer év óta hirdet a kereszténység, amely nekünk ezeréves történelmet adott és adni fog a jövőben is - mondta az egri érsek.

A belépő országok közös keresztény hagyományait hangsúlyozta Juliusz Janusz nuncius is a nemzeti emlékhelyen magyar nyelven elmondott beszédében. Közöttük legalább nyolc olyan országot találunk, ahol a népi vallásgyakorlatok legismertebb formái a Mária-tisztelethez kötődnek.

Európa - a II. világháború után - egymással kibékült, kiengesztelődött, szomszédaikat tisztelő emberek közösségévé alakult, akik nemcsak az anyagi, hanem a lelki értékeket is keresik. Ugyanakkor azonban - amellett, hogy vannak olyan világi erők, amelyek ellenzik, hogy Eruópa keresztény gyökereiről beszéljünk - még a keresztények közül is sokan félnek hangosan kimondani, hogy minden embernek kötelessége megtartani az Isten által rendelt törvényeket.

A keresztény értékek elfogadásáról, azok nemzeti jellegéről beszélt az Európai Unióba történt belépésünkkel kapcsolatban Erdő Péter bíboros is. Mint mondta, a kereszténység képes arra, hogy testvérként egységbe foglaljon népeket úgy, hogy közben nem rombolja le, nem mossa össze kultúrájukat, hanem segíti őket saját nemzeti értékeik kiteljesítésében, ami az európai népeket is gazdagíthatja.

A szerzetesrendek, a nemzetközi lelkiségi mozgalmak, az egyházi oktatás kapcsolatai eddig is összekötötték Európa keresztényeit. Ugyanakkor az unióba lépő országok egyházai nemcsak kulturálisan, de földrajzilag is közel vannak a bizánci hagyományú keresztény keleti egyházakhoz. Szellemi és emberi értelemben hivatásunknak érezzük - hangsúlyozta Erdő Péter -, hogy a híd szerepét is betöltsük a keleti hagyományú keresztény egyházak és Európának az unión egyelőre még kívül maradó keleti területei között. Különösen jelentős ebben a tekintetben Románia egyházaival való párbeszédünk.

A magyar püspökök nyilatkozatban üdvözölték az ország belépését az Európai Unióba, egyúttal bátorítva azokat, akik valamilyen oknál fogva aggodalommal tekintenek a jövő felé. A magyar katolikusok a jézusi reményből merítve lépnek be az unió "kapuján", hiszen sok-sok hívő a hitre építve találta meg a Krisztusban való közösséget, amely az európai embernek öntudatot adott.

Az ünnepség után a résztvevők beírták nevüket abba az emlékkönyvbe, amelyet az unióba való belépésünk alkalmával nyitottak.

Cser István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu