Czigány György

Tíz mondat a latin szellemről

Mit is jelent a latin szellem a zenében? - erről beszélgettem a hetvenes években Balatonlellén Farkas Ferenccel.

- A forma, az arányok tisztelete - mondta a zeneszerző -, a nagyképűségtől való mentesség. Ha valaki meglátja messziről a Szent Péter-templomot azt mondhatja: ez ilyen kicsi? Ami bár óriás, nem hivalkodik a méreteivel. Törekvés az érthetőségre: világosság, a sokrétű és bonyolult dolgok tiszta rajzú felmutatása. Mozartnál is jelen van a latin elem, de Webernél is, akinek a hallatlanul cizellált, egészen rövid lélegzetű, de nagyon tömör formái latin szelleműek, vagy Gounod-nál, akinek művei közt nagyon sok szép, arányos, kecses darab akad - és éppen egyházi zenéiben! Különös módon a magyar népdalnak a szerkezete, ez a szigorúan, mérnökien szerkesztett négysoros szerkezet nagyon is egybevág a latin arányokkal. Ha körülnézel a szobámban - folytatta a mester -, a láda, a szuszék, a szökröny (ahogy Baranyában mondják) a népművészetnek szigorúan szimmetrikus fajtájából való: van azonban olyan hajlam is, amelyik ezt a merev szimmetriát megtöri - példa rá József Attila népi ihletésű verse, a Betlehemi királyok: "Adjon Isten Jézusunk, Jézusunk / Három király mi vagyunk..." A "mi vagyunk" feleletét másodszor nem ismétli meg: ez teremt valami finom, játékos szimmetria-ellenhatást. Akár egy tálas, egy népművészeti remek, amelyiknek az alsó részén a két oldal szimmetriát ad, mégis, a bennük ábrázolt virágmotívumok különböznek...

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu