Uj Ember

2004.04.25
LX. évf. 17. (2907.)

Országos
búzaszentelő
szentmise
Versegen
(Váci Egyházmegye),
április 25-én
10 órakor

Főoldal
Címlap
Lelki "atomerőmű"
Karmelita kápolna - mindenszentek tiszteletére
Az egyház nem hallgatott!
Katolikusok az üldözöttekért
Az unió: remény és felelősség
Compostelai zarándoklat Európáért
Mondd ki végre: szeretlek!
Húsz éve működik hazánkban a Házas Hétvége mozgalom
Csak ön után...
Lelkiség
"Uram... te tudod"
Szentírás-magyarázat
A kemény mag
Homíliavázlat
Az ujjongó egyház
Liturgia
A HÉT SZENTJEI
(április 28.)
A hét liturgiája
(C év)
Katolikus szemmel
"Börtönben voltam, és..."
A Nemzetközi Börtönmiszsziós Imahét szándékai
Hit és értelem
Pax Romana kongreszszus Kecskeméten
Háromnegyedmillióan akarják "lenyúlni" Európát!
Élő egyház
Várjuk az Irgalmasság Apostolait
Lelkészek a repülőtéren
Élő egyház
Vietnam változásai
Fórum
In memoriam Mezey László
(1918-1984)
Hálából az életért
Cser László jezsuita költő halálára
Konstantinápoly elfoglalása
Véglegessé vált a szakadás...
Egyháztörténelem
A Magyar Egyháztörténelmi Vázlatok
Kata könyvet vásárol
Fórum
Legyen egyszerű és nagyszerű
Ferences Szegénygondozó Nővérek
Fórum
Nem lehetünk hallgató egyház...
Interjú Józef Michalik przemysli érsek-metropolitával, a lengyel püspöki kar új elnökével
A szeretet legyőzi a félelmet
Egy katolikus lengyel család vértanúsága
Keresztény képviselőkre szavazzanak!
Fórum
Hívom a családokat
Májusi levél
A holokauszt hatvanadik évfordulójára
Ifjúság
Hajnalköszöntő az acélvárosban
Ének a lakótelep felett
Merem remélni, hogy mersz remélni!
Márianosztrai gyalogos zarándoklat huszonötödik alkalommal
Készüljünk együtt a Nagymarosi Találkozóra!
Hamburg után Lisszabon
Portugáliában lesz az év végi Európai Találkozó
Sárkányok márpedig...
Diáktavasz Debrecenben
Küzdelem a függőséggel szemben
Konferencia a szenvedélybetegségekről Piliscsabán
Rejtvény
Kultúra
Utolsó (és még egy) levél Bohumil Hrabalhoz
Kedves Hrabal úr!
Búcsú Dékány Endrétől
Húsvéti virradat
Üzenet
PALETTA
Fórum
Szeretetnapok Győrben - a dévai árvákért
Mindig ünnep a kiállítás...
Hertay Mária és Madarassy István kiállítása Tihanyban
Mozaik
Passió Bátaszéken
Elöl a nézők, hátul az értők...
Ikonosztáz a galérián
A fonyódi fodrász öreg hordódongára álmodja a szenteket
Harkályaink törpéje
A toszkán főváros - Firenze

 

Harkályaink törpéje


Még abban az időben történt, amikor a Madártani Intézetben dolgoztam. Éppen befordultam az intézeti park kapuján, amikor ismerős kopogás ütötte meg a fülemet. A Sváb-hegyen, a Költő utca környékén tavasszal gyakran láttam odújukat ácsoló harkályokat, balkáni fakopáncsot, piros sapkás zöld küllőt. De harkályaink benjáminját, a mindössze veréb nagyságú kis fakopáncsot itt a hegyen akkor figyeltem meg először lakása készítése közben. Talán három méter magasan, egy vaskos oldalágon dolgozott. Még a munka legelején tartott, kemény faroktollaira támaszkodva a kérget vagdosta. Hím madár volt, fejtetőjén jól látszott az élénkpiros folt. Amikor nem messze tőle megálltam, abbahagyta szorgos kopácsolását. A Költő utca meglehetősen forgalmas, az intézet kapuján is sűrűn jártak ki- be az emberek, ezt biztosan megszokta. De az, hogy megálltam, gyanús lehetett számára. Hátrább húzódtam, hogy megnyugtassam, mire néhány gyanakvó pillantás után újra dolgozni kezdett.

Ettől kezdve reggelente mindig figyeltem egy ideig. Hol a hímet, hol a fekete sapkás tojót láttam az egyre mélyülő üregnél. Később már egyiküket sem, csak az időnként kirepülő forgácsok jelezték, hogy valamelyikük dolgozik odabent. Aztán egy napon a munka váratlanul megszakadt. Hiába vártam őket reggel, napközben is többször kiugrottam a kapuhoz, de a két apró harkály eltűnt, többé nem láttam őket. A kis fakopáncs párnak két-három hétre van szüksége ahhoz, hogy a költőüreget elkészítse. Ez a két madár még tíz napig sem dolgozott, amikor nyomuk veszett. Mi történhetett velük, nem tudtam rájönni. A környéken néha láttam légpuskásokat, talán lelőtték valamelyiket, de lehetett a tettes a karvaly is. Nagyon sajnáltam, mert szerettem volna végigkövetni a költést egészen a fiókák kirepüléséig.

A Budai-hegyekben láttam egyszer egy frissen kirepült családot. Megható volt a szülők féltő gondoskodása, amint a közelben gyűjtött rovarokkal etették a törzsön és az ágakon még kissé ügyetlenül mozgó fiatalokat.

A kis fakopáncspár odújára néha más madarak is szemet vetnek. Az alcsúti parkban egy alkalommal hosszasan figyelhettem, amint egy mezei verébpár próbálta erőszakkal elvenni tőlük a csak nemrég elkészült lakást. A két kis harkály azonban nem hagyta magát. Egyikük őrt állt a bejáratnál, a másik folyamatosan kergette a két verebet. Azok eleinte makacsul tovább próbálkoztak, egyikük már fészekanyaggal, egy hosszú szállal a csőrében érkezett. Az üreg szájánál őrködő madár azonban olyan hevesen támadt rá, hogy ijedtében elejtette. Végül belátták, hogy más lakás után kell nézniük éselrepültek.

A kis fakopáncsot ritkán látni vastag fatörzseken, többnyire a vékony ágakon keresgél. Nyáron főleg a lombkoronában, ősszel és télen néha alacsonyan, a bokrok ágain. Különösen kedveli a kissé már korhadó gallyakat. Évről évre találkozom vele az őszi időszakban a Budakeszi közelében lévő Bodzás-ároknál, ahol a már száradó bokrokon keresgél. Nem feltűnő madár, rendszerint jellegzetes "ti-ti-ti-ti" hangja hívja fel rá a figyelmet. Halastavaiknál figyeltem meg, hogy a gátak mentén álló fűzfákról néha a nádszegélybe röppen, és a nádszálakat kopogtatja. Időnként kis szünetet tart, hallgatózik, majd hegyes csőrével meglékeli a gyanús szálat, és kiemeli a belsejébe rejtőzött lárvát. Jóízűen lenyeli, aztán máris a szomszédos nádszálra röppen, és gondos orvos módjára azt is végigkopogtatja.

Schmidt Egon

Fotó: Bécsy László

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu