Hit és értelem

Pax Romana kongreszszus Kecskeméten

Kit nevezünk értelmiséginek? Mit takar e fogalom? Miről ismerszik meg a keresztény értelmiségi? Mit vár tőle a társadalom és az egyház? - Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ Kecskeméten a Magyarországi Pax Romana Egyesület kongresszusának résztvevői. Április 15-én Bábel Balázs kalocsa- kecskeméti érsek nyitotta meg a kétnapos programsorozatot. Előadást tartott többek között Tomka Miklós vallásszociológus, Gánóczy Sándor teológusprofesszor és Szabó István református püspök.

A katolikus értelmiségi szervezet elnöke, Horányi Özséb a konferencia kapcsán utalt arra, hogy a keresztény mentalitás természetes alapja, kiindulópontja az önvizsgálatra való készség. A Magyarországi Pax Romana Egyesület ennek jegyében szervezi meg időről időre szimpóziumait. Az értelmiségi lét fogalmának folyamatos értékelése mindenkor aktuális, amit az is indokol, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben sokat változott a társadalom, s időközben újabb értelmiségi nemzedék nőtt fel. Szükség van arra, hogy lássuk, hol tartunk - mondta az elnök. A konferencia az önreflexió mellett lehetőséget teremt a helyzetfelmérésre is. Erre utal az ökumenikus szellemű kecskeméti összejövetel címe: A keresztény értelmiség helye a társadalomban és az egyházakban. Az előadók és a hozzászólók véleménye szerint az értékeiben elbizonytalanodott társadalomban az értelmiségnek fontos, mintaadó szerepe van - hangsúlyozta az elnök. Egy elkötelezett, keresztény értelmiséginek morális értelemben is feladata a példaadás. Gondolkodási mintákat, intellektuális sémákat kell felkínálnia de úgy, hogy hitelesen képviseli mindazt, amit mond. A konferencia előadásaiban és korreferátumaiban szóba került a Pax Romana nyilvánosságban való jelenléte, szerepe, megítélése, továbbá megjelenési lehetősége is.

Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének előadása és az azt követő "vita" tanulsága mintegy összegzését adta a konferencián elhangzottaknak. Az egyházi vezető ellentétes érvek szembeállításával világított rá az értelmiségi identitás sok évszázados problematikájára. Felvillantotta a kereszténységen belül hangoztatott "értelmiségellenes" tételeket. Eszerint Krisztus tanítványai nem voltak értelmiségiek, a keresztény hitet (ahogy általában a vallásokat) antiintellektualista beállítottság jellemzi, illetve, hogy a keresztény hit nem igényel kifejtést. Szabó István összegezte az értelmiségre jellemző "történelmi sajátosságokat" is, miszerint az értelmiségi alapvető diszpozíciója a tekintélyellenesség. A középkortól az értelmiség - a helyét nem találó, az adott rendet elvető, sokszor peremre sodródó - "szökevényként" (a neves francia történész, Jacques Le Goff kifejezése) jelenik meg. Az ellenérvek ismeretében Szabó István rámutatott, hogy a keresztény értelmiségi nem lehet szökevény, sokkal inkább az intellektuális tisztességet kell biztosítania. A vallási antiintellektualizmussal kapcsolatban a püspök megjegyezte, hogy jóllehet Assisi Szent Ferenc, Szent Domonkos vagy LutherMárton nem voltak "intellektualisták", de szellemi hagyatékuk később értelmiségi tevékenység forrása lett. Ma, amikor az újkori gnózis eredményeként egyazon "vallási svédasztalra" kerülnek a kereszténység, a buddhizmus, a táltoshit vagy éppen az ezoterikus tanok, felértékelődik a keresztény értelmiség szerepe.

A hit keresi az értelmet. - Balog Zoltán református lelkész ezzel az ismert Szent Anzelm-i idézettel reflektált az elhangzottakra. A hit, a szeretet vágyik az ismeretre - mondta -, de sosem fanatikusan, szkeptikusan, hanem alázattal, törekvően...

Pallós Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu