A szeretet legyőzi a félelmet

Egy katolikus lengyel család vértanúsága

A Lengyel Katolikus Püspöki Konferencia új elnöke, Józef Michalik przemysli érsek szentmisét mutatott be és emlékművet szentelt március 24-én a dél-lengyelországi Markowa faluban, Rzeszów közelében Józef Ulma és családja tiszteletére. Hatvan évvel ezelőtt két zsidó család rejtegetéséért német csendőrök végezték ki őket.

Az érsek Lengyelország és az egész egyház példaképeinek nevezte az Ulma családot, akik vértanúságukkal bizonyították, hogy a szeretet legyőzi a félelmet és a halált. "Életük odaadásával megmentették az emberi nevet, az emberiességet" - mondta szentbeszédében az érsek.

1944. március 24-én hajnalban a hitleristák agyonlőtték Józef Ulmát, a néhány nappal szülés előtt álló feleségét, Wiktoriát és hat gyermeküket, akik közül a legfiatalabb másfél, a legidősebb nyolcesztendős volt. Előzőleg kivégezték az általuk bújtatott nyolc zsidó embert: öt férfit, két nőt és egy kislányt.

A háború idején, az akkor négy és fél ezres Markowában mintegy harminc zsidó család élt. A megszálló németek 1942 nyarán a zsidó lakosság többségét meggyilkolták. Csak azok menekültek meg közülük, akiket helybeli lengyelek elbújtattak. Mindannyian tudták, hogy életüket kockáztatják, hiszen a megszállt Lengyelországban zsidók rejtegetéséért halálbüntetés járt. Az Ulma családot feltehetőleg egy ukrán rendőr adta fel a megszállóknak.

Tavaly szeptemberben egyházmegyei szinten megkezdődött az Ulma család boldoggáavatási eljárása (még nem dőlt el, hogy a házaspár mellett a gyermekeket is a boldogok sorában tisztelhetjük-e majd). Rajtuk kívül a lengyel egyház több, a hitleristák kezétől meghalt vértanút szeretne oltárra emelni.

Józef és Wiktoria Ulmának a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet 1995. szeptember 13-án a Világ Igaza címet adományozta. 2003-ig ezt a címet 19 706-an kapták meg, és közülük a legtöbben - 5733-an - lengyelek voltak. A fasizmus és a kommunizmus bűntetteit vizsgáló, ügyészi jogosítványokkal is rendelkező lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (a magyar Történeti Hivatal lengyel megfelelője) ötven-százezerre ezerre becsüli a lengyelek által megmentett zsidók számát. Az intézetnek ezernél több olyan lengyel emberről van tudomása, akik az Ulma családhoz hasonlóan életüket adták üldözött zsidókért.

Három éve Lengyelországban szenvedélyes vitákat váltott ki Jan Tomasz Gross lengyel zsidó származású amerikai történész eredeti tanúvallomások alapján írt könyve, a Szomszédok. A szerző arról számol be, hogy a kelet-lengyelországi Jedwabne település zsidó lakosságát helybeli lengyelek egy csoportja 1941. július 10-én kegyetlenül lemészárolta. A könyv nyomán indított vizsgálat nem mindenben (főleg az áldozatok számát illetően) támasztotta alá a történész állításait. De megállapította, hogy bizonyíthatóan 340 zsidó - férfiak, nők és gyermekek - esett áldozatul a pogromnak, mely valószínűleg a megszálló németek sugallatára történt.

A tragikus esemény hatvanadik évfordulóján emlékmű- és temetőavatással egybekötött gyászünnepséget rendeztek Jedwabnéban, amelyen Aleksander Kwasniewski államfő nyilvánosan megkövette az áldozatok emlékét és az élő hozzátartozókat, mindazon lengyelek nevében, akiknek lelkiismeretét háborgatja az elkövetett bűntett. Az ünnepségen a lengyelországi születésű Sevah Weiss, Izrael Állam akkori varsói nagykövete külön szólt a zsidókat mentő lengyelekről, hiszen - mint elmondta - maga is lengyel és ukrán jótevőknek köszönheti életét.

Az Ulma család története újabb bizonyítéka annak, hogy a nehéz időkben is akadtak emberek, köztük hívő katolikusok, akik hallgattak lelkiismeretük szavára. A történeti források csupán Markowa közvetlen környékén legalább két, zsidókat bújtató lengyel családról tudnak, akiket Ulmáék sorsa sem rettentett vissza, s a háború végéig menedéket adtak zsidó honfitársaiknak.

T.K.P.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu