A HÉT SZENTJEI

Chanel Szent Péter áldozópap és vértanú

(április 28.)

Pétert, miután a Mária Társaságban megkezdte a szerzetesi életet, saját kérésére nyomban az óceániai misszióba küldték. A Csendes-óceánon levő Futuna szigetére került, ahol Krisztus nevét eddig még nem is hirdették. Az a laikus testvér, aki mindig segítségére volt, ezekkel a szavakkal ismertette a missziós életét:

"Munkája közben a forró nap melegétől égetve, és gyakran az éhségtől elgyötörve, a kimerültségtől legyengülve, de mindig erős lélekkel, élénken és vidáman jött haza. A keresztény vallás hirdetésével megsemmisítette a gonosz szellemek kultuszát, amelyet pedig a Futuna-sziget vezetői nagyon felkaroltak, hogy ezáltal uralmuk alatt tartsák népüket. Ezért szörnyű kegyetlenséggel megölték, azt remélve, hogy Péter halálával a keresztény hitnek az általa elhintett magvai is elpusztulnak majd. A vértanúhalála előtti napon azonban ő megmondta: ťNem számít, ha én meghalok. Krisztus vallása úgy hozzánőtt ehhez a szigethez, hogy halálommal már nem szűnik meg.Ť"

A vértanú vére elsősorban Futuna lakóinak használt, hiszen pár év múlva valamenynyien Krisztus hitére tértek, de hasznára lett Óceánia többi szigetének is, ahol most virágzó keresztény egyházak élnek. Ezek Pétert a sajátjuknak tartják, és mint első vértanújukat tisztelik.

(Szent Péter áldozópap dicsérete)

Montforti Grignion Szent Mária Lajos áldozópap

(Április 28.)

Franciaországban született 1673-ban. A rennes-i jezsuita kollégium növendéke. 1700-ban szentelték pappá. Kórházlelkész, először megalapítja a Bölcsesség Leányai betegápoló kongregációt, majd 1713-ban a Mária Társaságát. Népmisszionárius. Legjelentősebb műve: A tökéletes Mária-tisztelet. 1716-ban halt meg, 1947-ben XII. Piusz pápa avatta szentté.

Sienai Szent Katalin szűz és egyháztanító Európa társvédőszentje

(április 29.)

Ó, örök Istenség, te örök Háromság, olyan vagy, mint valami mély tenger, amelyben minél többet keresek, annál többet találok, és minél inkább megtalállak, annál jobban kereslek téged. Te valamiképpen kielégítetlenül elégíted ki a lelket, mivel mélységedben úgy elégíted ki, hogy mindig szomjas és éhes maradjon rád, ó, örök Háromság, s nagyon kívánjon, és vágyódjék látni téged, a világosságot világosságodban.

Ó, mélység, ó, örök Háromság, ó, Istenség, ó, mélységes tenger: mi nagyobbat adhatnál nekem magadnál? Te vagy az örökké égő tűz, amely nem hamvad el, te vagy, aki izzásoddal elemészted a lélek minden önző szeretetét. Ismét csak te vagy a tűz, aki minden fagyot felolvasztasz, és fényt gyújtasz a lélekben világosságoddal, amellyel megismerteted igazságodat.

Ennek a fénynek tükrében ismerlek téged legnagyobb kincsemnek, minden jó felett álló értéknek, boldog jóságnak, kimeríthetetlen jónak, felbecsülhetetlen értéknek.

Te vagy a ruha, amely befedi ruhátlanságomat, jól lakatsz bennünket, éhezőket édességeddel, mivel minden keserűség nélküli édesség vagy. Ó, örök Háromság!

(Sienai Szent Katalin szűznek Az isteni gondviselés című párbeszédes művéből)

Szent V. Piusz pápa

(Április 30.)

A 16. század legjelentősebb egyházi eseményei közé tartozott a Tridenti Zsinat (1545-63). Rendelkezéseinek végrehajtásában jelentős szerep jutott V. Piusz pápának. Szegény szülők gyermekeként született egy piemonti kisvárosban. Belépett Szent Domonkos rendjébe, Bolognában szentelték pappá 1528-ban. Tanár, novíciusmester Padovában, majd tartományfőnök lett. Később Rómába, a főinkvizítor mellé rendelik. Később Mondovi püspöke lett és 1566. január 7-én választották pápává. A Piusz nevet vette fel. Az egyházi és a vallási élet nagy reformátora. Nevéhez fűződik a Misekönyv és a Breviárium (Zsolozsma) reformja. Összefogásra bíztatta a keresztény országokat, amelynek eredménye lett a lepantói tengeri csatában a törökök feletti győzelem (1571). Ennek emlékére bevezette a Győzelmes Miasszonyunk ünnepét október 7-én, amely a Rózsafüzér Királynőjének ünnepe lett. 1572-ben halt meg.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu