|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
A kereszt és a kígyó harca Ganczaugh Miklós kiállításáról A budapesti Falk Miksa utca régiségboltjai között sajátos arculatot mutat a Pintér antik üzlet. Labirintusszerűen egymásba kapcsolódó termeiben az elmúlt évszázadok lakberendezési és dísztárgyai, valamint műtárgyai mellett rendszeresen láthatók a kortárs képzőművészet néhány jeles képviselőjének munkái is. Az idei év első nagyszabású kiállításán Ganczaugh Miklós festőművész képei tekinthetők meg. A Pintér Sonja Kortárs Galéria negyedik éve kínálja megvételre tizenkét ma élő alkotó műveit. Ugyanakkor impozáns kiállítóteret biztosít valamennyiük egyéni bemutatkozásához is, pályájuk egy-egy fontos állomásán. A műkereskedelem és a művészetpártolás különös egysége valósul meg ebben a tevékenységben. A galéria művészeti programjának egyik meghatározó jellegzetessége a szakrális jellegű alkotói törekvések bemutatása. Az idei esztendő első, kiemelt jelentőségű tárlatán Ganczaugh Miklós festőművész képei láthatók. A munkákon egyértelműen felismerhető a biblikus ihletettség, a festmények azonban korántsem csak illusztrációi a Szentírás történeteinek: sokkal inkább értelmezhetőek a keresztény hittitkoknak a ma emberét megszólító megfogalmazásaiként. A galéria leghangsúlyosabb falán a Kereszt-passió című sorozat öt darabját helyezte el az alkotó. Már a címadás is elgondolkodtató: a kereszt a hívő ember számára Jézus szenvedéstörténetének és megváltozásunknak döntő eszközét jelenti. Ganczaugh Miklós azonban magának a keresztnek a szenvedéstörténetéről, vagyis a kereszténység megpróbáltatásairól szól művein. A sorozat képeit vízszintes sávokra osztotta, amelyeket összeköt a kereszt, de szétválaszt a kígyó. A festmények képzeletbeli mélysége különböző rétegek egymás mögé rakódásából érezhető. Az egymást fedő festékrétegekben egymást takaró motívumok láthatók. A bibliai múlt és életünk jelene kapcsolódik össze ezeken a kompozíciókon: a keresztet veszélyben, megtámadottságban mutatja az alkotó. A sorozat ötödik darabján azonban megjelenik az Atyaistent jelképező szem motívuma, mintegy védelmet nyújtva a veszélyekkel, támadásokkal szemben. A kereszthez hasonlóan fontos motívum a kígyó szorításában ábrázolt földgolyó. A gonoszság szimbólumaként megjelenített állat elharapni készül azt a köldökzsinórt, amely a Teremtőt és a teremtett világot összeköti. Ebben a gondolatkörben is az Atya védelmet nyújtó szeme hozza meg a festészeti feloldást. Ganczaugh Miklós szorongató élményeket fogalmaz meg képein. Azét az emberét, aki látszólag tehetetlen kiszolgáltatottságban éli meg kora történelmének a teremtés rendje elleni lázadásait. A Gulyás Lajos emlékére festett művek felvetik a világból való kivonulás lehetőségét is, de nem leplezik e kivonulás tragédiáját sem. A szellemi előd fenyegetettség miatti szorongásával rokonságot érez ugyan Ganczaugh, de nem vállal azonosságot vele a megoldásként elszenvedett kivonulásban. Ganczaugh Miklós festményein a Teremtőből áradó és a teremtményből is sugárzó belső fény összekapcsolódása éreztet az isteni örökkévalóság felé mutató távlatot. Miközben a képek vízszintes rétegzettsége bezártságot ad kígyónak, keresztnek és embernek egyaránt, a befelé mélyülő képtér az idő és tér kötöttségein felülemelve jelez biztos, az Istenhez vezető utat. Bakonyvári M. Ágnes
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|