Katolikus iskoláink ügye mindnyájunk felelőssége

Országos gyűjtés az oktatási intézmények javára

A katolikus iskolaügy a rendszerváltozás óta eltelt másfél évtized egyik "sikertörténete". Nyolcvanszorosára nőtt intézményeink száma, s a látványos menynyiségi növekedés mellett sikerült a minőség megőrzésére is ügyelni. A gyarapodás ma is tart. Márfi Gyula veszprémi érsek például februárban jelentette be, hogy szeptembertől általános iskolaként újraindul a Ranolder János püspök alapította keszthelyi katolikus tanintézet. E folyamat természetesen nem a papság kizárólagos ügye. Általában alulról jövő kezdeményezések, közösségi összefogások eredményeként születtek meg, illetve születtek újjá katolikus iskoláink, és fenntartásuk, korszerűsítésük is jelentős részben a hívek adományaiból valósítható meg. Ezt szolgálja többek között a február utolsó vasárnapján évente megrendezett országos gyűjtés.

Az egyházi iskolák államosításától azok újjáalapításáig, vagyis 1950 és 1990 között mindössze nyolc katolikus gimnázium működött hazánkban. 1990-ben megkezdődött a katolikus intézményhálózat újbóli kiépülése, melynek eredményeként az elmúlt tanévben már az öszszes óvoda 1,2, az általános iskolák 2,6, a kollégiumok 10,8, a középiskolák 8,5 százaléka katolikus.

Szám szerint ez 55 óvodát, 96 általános iskolát, 55 gimnáziumot, 35 szakképző intézményt, 50 diákotthont, 1 napközi otthont, 7 alapfokú művészetoktatási intézményt jelent. Négy intézményben folyik nemzetiségi oktatás, hétben pedig speciális képzés: hátrányos helyzetű és enyhe értelmi fogyatékos tanulók szakképzése, cigány kisebbség integrált oktatása, vak és halmozottan fogyatékos gyermekek általános iskolai oktatása, nevelése, kollégiumi elhelyezése.

Az egyházon belül az új intézményeket működtető fenntartók köre is bővült az elmúlt évtizedben. Az 1991. évtől kezdve a tizenhárom magyarországi egyházmegye és a korábbi négy szerzetesrend mellett újabb húsz szerzetesi közösség, valamint a Magyar Kolping Szövetség, a Katolikus Karitász és a Római Katolikus Szeretetszolgálat is bekapcsolódott az oktató-nevelő munkába mint fenntartó. Az intézmények többségét, 162-t az egyházmegyék működtetik.

Ma Magyarország 94 településén oktatnak és nevelnek katolikus közoktatási intézményben. Budapest 14 kerületének önkormányzatával, valamint 93 helyi önkormányzattal állnak kapcsolatban a fenntartók és az intézmények. Ez azt jelenti, hogy a teljes magyar közoktatáson belül a katolikus intézmények száma eléri az 5 százalékot.

A katolikus intézményben tanulók létszáma a mostani tanévben 60 552 fő, a pedagógusoké 5178 fő, közülük 264 szerzetes, illetve pap tanár. Munkájukat 785 fő nem pedagógus dolgozó segíti.

A katolikus oktatási rendszer tehát az utóbbi közel másfél évtizedben látványosan fejlődött, közmegbecsülésnek örvendő intézményeivel jelen van a magyar közoktatásban, és tanúságot tesz a 2000 éves keresztény értékrendről. A sikeres egyetemi, főiskolai felvételi arányok alapján felállított sorrendben az 55 katolikus gimnáziumból 15 szerepel az első 115 gimnázium között. Ez igen szembetűnő eredmény az iskolák arányához viszonyítva.

(-i -r)

Helyükre kerülnek a "dolgok"

A keszthelyi plébánia kertjében több mint öt évtizede "veszteglő" terrakotta Szűzanya-szobor hamarosan visszakerülhet eredeti helyére, a város patinás középületének, az egykori Ranolder Intézetnek a tetejére. Szülői kezdeményezésre ugyanis megszületett az önkormányzat döntése: szeptembertől megkezdheti működését az épületben a Ranolder János Katolikus Általános Iskola. A Veszprémi Főegyházmegye területén a következő tanévben még egy új katolikus általános iskola indul, Várpalotán. Így ötről hétre emelkedik az érsekség által fenntartott általános iskolák száma.

Sz. Cs.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu