|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Ahogy a magyarok látják Isten az EU-alkotmányban... Magyarország egyik legnépszerűbb internetes portálja, az Origo közvélemény-kutató kérdést tett fel honlapjára 2003 novemberében. "A kormány nem támogatja, hogy az Európai Unió alkotmányában megemlítsék a keresztény értékeket. Egyetért-e Ön azzal, hogy az EU-alkotmány bevezetőjében szerepeljen a keresztény értékekre való utalás?" A szavazást tíz héttel később, január 16-án zárták le. A valamivel több mint 6500 szavazat a következőképpen oszlott meg a három választási lehetőségre: - Igen, a kereszténység fontos európai hagyomány - 51,6 százalék. - Nem, mert ez sértheti a más valláshoz tartozókat - 12,5 százalék. - Istennek a Bibliában a helye - 35,9 százalék. A bőséges elemzés legyen a politológusok dolga, néhány tényre azonban egészen világosan rámutatnak a számok. A liberális álláspontot - a második választ - minden nyolcadik, míg az egyértelműen elutasító nézetet valamivel több mint minden harmadik szavazó vállalja csak fel. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a magyar szavazók többsége egyértelműen kiáll amellett, hogy az Istenre, a keresztény értékekre való hivatkozás igenis szerepeljen az Európai Unió alkotmányának legalább a bevezetőjében. A brüsszeli magyar tárgyalóküldöttségnek ez a közvélemény-kutatás akár útbaigazítást is adhat. Azt is érdemes megfontolnunk, hogy a válaszadók az internethasználók köréből kerültek ki, és Magyarországon még koránt sincs mindenkinek internethozzáférése: például az idősebbeknek, a szerényebb jövedelműeknek, akik között jelentős arányban vannak hitüket élő keresztények, akik véleménye valószínűleg növelné az igennel válaszolók számát... (v.b.)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|