Uj Ember

2004.02.22
LX. évf. 8. (2898.)

Szent Péter
apostol
székfoglalásának
ünnepe

Főoldal
Címlap
Az ellenséges hangulatkeltés része...
Légből kapott ötlet az egyháztámogatás ügyében
Katolikus iskoláink ügye mindnyájunk felelőssége
Országos gyűjtés az oktatási intézmények javára
Megújulhatnak templomaink, plébániáink
Pályázati lehetőség kistelepülések számára
Horvátországért imádkozunk
Közép-európai Katolikus Találkozó
Február 25.: hamvazószerda
Lelkiség
Az ellenségszeretet nem cinkosság...
Szentírás-magyarázat
Ki az én ellenségem?
Homíliavázlat
A felajánló könyörgések tanítása
LITURGIA
A vezetés Szentlelke
A hét liturgiája
C év
Katolikus szemmel
Gazdaságról, jogról - kicsit másként (2.)
Megtévesztés
Álmok altatói
Ahogy a magyarok látják
Isten az EU-alkotmányban...
Cinizmus
(ezerötszáz gyors)
Élő egyház
Közös püspöki jubileum Pécsett
Százéves a nyíregyházi társszékesegyház
Misszionárius gyémántmiséje Kiskunfélegyházán
"Krisztus szelíd, de rendíthetetlen hatalmával"
Az aranymisés Kemenes László piarista köszöntése
Tömegkommunikáció az egyház szolgálatában
Országos és helyi médiafelelősök találkoztak Győrben
Rádiós híd két nép között
Katolikus szerkesztőségek együttműködése
Betegek Világnapja
Élő egyház
Püspöki szinódus az eucharisztiáról
Legyen látható az egyház
Fórum
"Csepp víz szeretnék lenni, de tiszta..."
Fésűs Éva meseíró Kaposvár díszpolgára lett
Az Úr házai és szolgálói (5.)
KÖNYVESPOLCRA
Dokumentumok tükrében
Fórum
Minden magyarért imádkoznak
Megszületett a pálos rend női ága
Fórum
Egy püspök sorsa a diktatúra alatt (2.)
Fórum
Vargyas Lajos kilencvenéves
A katolikus iskola
Jó hitben élni...
Ifjúság
Feloszlott a Testvérek együttes
Gável András volt zenekarvezető: kezet nyújtunk egymásnak a jövőben is
Egyetemi pasztorációs konferencia Szegeden
Lelkészek, hallgatók cserélik ki tapasztalataikat a jubileumi találkozón
Még csatlakozhatsz a nemzetközi imalánchoz!
Az itt és a most
Meditációk
Programajánló
Rejtvény
Kultúra
"Szent Mihály arkangyal..."
A kereszt és a kígyó harca
Ganczaugh Miklós kiállításáról
Nagy pillanatok
Paletta
Fórum
Horvátország - és egyháza: egykor és ma
Megtérés megrázkódtatások nélkül
Kis színes Horvátországról
Mozaik
Egy élet meséje
Címeravatás a nyergesújfalui szalézi iskolában
Őserdőből jött virág

 

Feloszlott a Testvérek együttes

Gável András volt zenekarvezető: kezet nyújtunk egymásnak a jövőben is

Lezárult a hazai keresztény könnyűzenei élet egyik sikerekben gazdag fejezete. Feloszlott a több mint fél évtizede töretlen népszerűségnek örvendő, határainkon túl is ismert Testvérek zenekar. Utolsó koncertjüket idén január 11-én tartották Budapesten.


A sokakban megdöbbenést keltő hírnek jártunk utána, amikor Gável Andrást, a feloszlott együttes vezetőjét faggattuk a történtekről.

A keresztény könnyűzene "nagy öregjei" mellett felnövekvő fiatal generáció élcsapata voltatok. Az utóbbi években szinte minden hétvégén koncerteztetek. Új keletű az a probléma, ami a szakításhoz vezetett?

Hat és fél évvel ezelőtt puszta lelkesedésből kezdtünk együtt énekelni, zenélni. Sillye Jenő védnöki szárnyai alatt lassan egyre ismertebb formációvá nőtte ki magát a csapat. Sokak számára talán jelenséggé, több ezer ember életében meghatározóvá vált az együttes.

A zenekar baráti légköre a legutolsó időkig megmaradt, ami azt is jelentette, hogy a döntéseknél főként a demokratikus, olykor a túl demokratizálódott megoldások érvényesültek. Az évek során tizenöt főre duzzadt zenekar esetében ez a szemlélet már nem bizonyult eredményesnek, hiszen mindenki dönteni akart, de végül is egy ember, a zenekarvezető vállát nyomta a felelősség minden kérdésben. Egyre inkább kikristályosodtak a nézetkülönbségek, amelyekben nekem időben, határozottan és világosan kellett volna állást foglalnom. Helyette inkább palástoltam a kiéleződött szituációkat, bízva azok barátságos feloldásában.

A zenekaron belül növekvő feszültség, közbejött betegségem és a töretlen siker - amelyet a Gondviselésnek tulajdonítok - együttes jelenlétéből arra következtettem, hogy a megkezdett utat folytatni kell, de nem úgy, ahogy eddig. A krízis már a múlt év vége felé egyértelműen érezhető volt, kerestük a megoldást. Kérdésedre felelve tehát: a probléma nem új keletű.

A zenei elképzelések különbözősége vagy személyi ellentétek vezettek a szakításhoz?

Egyik oldalról nézve a zenei megfogalmazás különbsége. Kezdettől szerettünk volna átadni a közönségünknek valamiféle lelkiséget a dalainkkal. Ez természetesen együtt járt a megfelelő kifejezésmóddal. A zenekaron belül viszont idővel más elképzelések is hangot kaptak, és ez a koncertjeinken is érvényesült. Próbáltuk egyszerre képviselni a két vonulatot, de ez nem működött.Rá kellett döbbennem, hogy az együttes munkának így nincs tovább értelme. A magatartásbeli problémák és a létező konszenzushiány emberi oldalát nem vagyok hivatott megítélni, mert nem az én dolgom. A Jóisten kezébe helyeztem a döntésemet, amelynek meghozatala nem rossz szándékból született, a megvalósulása azonban szebb koreográfiát is megérdemelt volna.

A Testvérek együttes feloszlott. Várható-e, hogy létrejön egy újabb formáció?

Még mindannyian sebzettek vagyunk, de folyamatosan születnek bennünk a dalok, vannak élményeink.

Remélem, hogy az együttesen belül velem szemben más véleményt képviselők ki tudnak majd állni egy zenekarral, hiszen tudom, hogy sokan vannak, akik kapaszkodnak a dalaikba. Ha van, akinek segít a szolgálatuk, érdemes belefogni.

Testvéremmel, Gellérttel már egy új albumon dolgozunk, amelyet március folyamán szeretnénk felvenni. Az új zenei anyagot április 24-én mutatjuk be Vácott egy ifjúsági nap keretében. Együttesünk Gável testvérek néven lép majd fel, részben vendégzenészekkel, újakkal és régiekkel. Várhatóan minimum fél év munkája lesz, hogy stabil embereket találjunk, és elindulhasson a közös munka, megújult normarendszerben és feltételek között.

Milyen normarendszerre, feltételekre célzol?

Egyrészt a történtek után nagy tanulság számomra, hogy vezetőként vállalni kell a döntéseket. Az új csapatban szeretnék határozottabb lenni ezen a téren. Másrészt már a Testvéreknél is úgy éreztem, hogy több, igazabb lelkiségre van szükség mindannyiunk részéről, amit mindenkinek magával kell hoznia, és amit mi együtt csak csiszolgathatunk. Vallom, hogy a lelkiséget erősítő közösségi ima, szentségimádás is hozzátartozik a "vagány kereszténységhez", hiszen ha nincs élő kapcsolatunk azzal, akiről szólnak a dalok, akkor az egész csak egy "jókora lufi". Új, kialakuló zenekarunk már ennek jegyében jön össze, és azt tapasztaljuk, hogy az ima egészen más légkört teremt, tudatosítjuk a szolgálat nagyságát, saját alázatunkat.

Sokak számára nemcsak egy zenekar volt a Testvérek. Mi lesz a rajongóitokkal, üzensz-e nekik valamit?

Az interneten keresztül sokakkal vagyunk kapcsolatban. A Testvérek weboldala nem szűnik meg, csak átalakul. Hírlevelünk, amelynek közel ezerháromszáz olvasója van, szintén megmarad. Felajánlottuk, hogy a hírlevélről le lehet iratkozni. Beszédes tény, hogy ezt a történtek kapcsán csupán egy ember kérte.

Koncertjeink, kapcsolataink, a net révén sok ismeretlen ismerősünk lett. Egy lány például valamikor azt írta: "Amikor meghalt az édesapám és lelkileg összetörtem, nem tudtam imádkozni. Akkor meghallottam az általatok megzenésített miatyánkot, azt éreztem, hogy ismét képes vagyok hinni, bízni, hogy visszatért belém az élet."

Ilyen vallomások meggyőznek, hogy nem szabad feladni, hogy valóban hasznosak lehetünk a Jóisten kezében.

Felelősek vagyunk egymásért és a kapcsolatainkért. A Testvérek feloszlása után a zenekar tagjaival igyekeztünk békében elválni az utolsó, közös találkozónkon, és kezet nyújtunk egymásnak a jövőben is. A békekötés soha nem igazolása valamely ügynek, hanem a szeretet légkörének megteremtése, ahol könnyebben megsejthetjük az igazságot.

Talán vannak, akik csalódottnak, elveszettnek érzik magukat, esetleg vádolnak és ujjal mutogatnak a történtek után. Nekik azt üzenem, hogy imádkozzunk a sebekért, azokért, amelyek a közönség - közösség és a zenekar tagjaiban keletkeztek.

Valamint azt is üzenem, hogy a szolgálatra kimondott, hét-nyolc évvel ezelőtti igen ma is visszhangzik bennünk, ezért nem kell sokáig várni: a Jóisten kegyelméből folytatjuk...

Körössy

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu