Az aradi Szabadság-szobor

Könyv a föltámadásra váró emlékműről

Murádin Jenő művészettörténésznek, az aradi Szabadság-szobor történetét összefoglaló kitűnő munkáját nem véletlenül jelentette meg éppen az idei október első napjaiban a kolozsvári Glória Kiadó. A tervek szerint ugyanis a kezükben tarthatták volna mindazok, akik október hatodikán a tizenhárom hős vértanúra emlékezve a magyar szabadság jelképes emlékművének újbóli felállítását is ünneplik Aradon.

Az aradi Szabadság-szoborról, mint általában a magyar szabadság és haladás hősei emlékének jelképekkel is kifejeződő megnyilvánulásáról attól kezdve gondolkoztak, hogy ez egyáltalán lehetségessé vált. 1867 a tervbe vétel, 1890 a szobor fölállításának éve. A közben eltelt negyedszázad a város és az ország társadalmának a polgári fejlődés maradandó értékeiért vívott küzdelmét és munkáját tükrözi - írja Murádin Jenő. A könyv olvasmányosan beszél erről az időszakról, a különböző szoborbizottságok tevékenységéről, Huszár Adolf emlékműtervéről, majd Zala György megvalósult munkájáról, az ünnepélyes felavatásról, később a "szobrok a porban" szomorú időszakáról, végül a közelmúltban történt megállapodás nyomán a magyar állam jelentős segítségével megvalósuló restaurálás folyamatáról. Így szólnak a könyv "Feltámadásra várva" című fejezetének utolsó sorai:

"E könyv úgy kerül nyomdába - megjelenését a fölavatásra időzítve -, hogy a restaurálás munkája befejeződött, a téren alapoznak, egykori köveiből és bronzalakjaiból Arad Szabadság-szobra újraépül."

Mint tudjuk, voltak, akik másképp döntöttek.

szikora -

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu