Az egyházüldözés módszerei

A Grősz-per társvádlottai (1.)

Az egyház a diktatúrában című sorozatom közlése közben számos értesítést kapok olyan áldozatokról, akikről az eddig megjelent könyvekben-írásokban nem jelent meg híradás. Így tudtam meg például, hogy az újpesti szalézi ávós per után (amely 1953-ben a Grősz-per egyik függelékpere volt, s melyben egy testvért és négy fiatalt halálra ítéltek) lezajlott egy második per is, amelyben ugyancsak egy csoport fiatalt sújtottak hosszú börtönnel. Sem ők, sem az előző cikkemben bemutatott, s a napokban "felfedezett" Mindszenty-vádlott sofőr nem beszéltek éveken át senkinek a velük történtekről. Még gyermekeikkel is csak sejtetni merték, hogy mit tettek velük. Hányan lehetnek még ilyenek, akikről talán sosem derül ki börtönük, szenvedésük, esetleg haláluk? S hányan vannak, akik máig sem mernek beszélni mindarról a szörnyűségről, amelyen átmentek!

A Grősz-per tipikus koncepciós per volt, amelybe beletartozott a per társvádlottainak elítélése is.A pernek - amint Rákosi, a megmaradt jegyzőkönyvek tanúsága szerint megfogalmazta - "amalgám" pernek kell lennie: azaz bele kell ötvözni olyan embereket, akik által bizonyítani kívánják, hogy az egész egyház reakciós, a szerzetesrendek züllöttek, gyilkosok.

Vezér Ferencről, a per halálra ítélt vádlottjáról szóltunk már a koncepciós perek mintapéldájaként. Ez a pálos szerzetes buzgó, derűs, mindenkit szolgáló és közkedvelt lelkipásztor volt. Prédikációiban többször keményen figyelmeztetett a materialista-ateista rendszer veszélyeire. 1945-ben a rendőrség őrizetbe vette kommunistaellenes kijelentései miatt, de felmentették. Az oroszok bejövetelekor, 1944 decemberében fiatal nőket védelmezett. Birokra kelt egy fegyverrel hadonászó orosszal, aki a nőket el akarta vinni. A fegyver elsült, és az orosz katona belehalt. Ez lett a vád alapja: Vezér gyilkos csoportot szervezett orosz katonák megölésére. Erre hivatkozva letartóztattak tizenöt embert, a arra akarták kényszeríteni őket, hogy valljanak Vezér atya ellen. Néhányan a kényszer hatására vallottak. Őket Vezér atyával együtt kivégezték. Maga az atya a legnagyobb kínzások után is megőrizte lelkierejét. Társainak vigasztalója volt haláláig. A gyűjtőfogház udvarán akasztották fel. Sírja ismeretlen. A Gellért-hegyi Sziklatemplomban művészi fafaragású oltárt állítottak a "pálos vértanú" emlékére.

Vezér atyával együtt még tíz pálos atyát ítéltek el. Ők tízen összesen százötven évet kaptak. P. Tádé atya - a börtönbe került szent lelkek humorával mondta: "Mivel kidobálták a börtönkápolnából a papokat, az Úr minket passzírozott be oda, hogy legyenek lelkivezetők a mai börtönökben is."

Endrédy K. Vendel zirci apát a magyar főpapsághoz tartozott. Az ellene felhozott vádak a szokásosak: kémkedés, valutaüzérkedés, államellenes szervezkedés. Mindszenty bíboroshoz hasonló kínzásokon ment át, és visszaemlékezésében ő is leírja, hogy tudatát teljesen eltorzító injekciót kapott. Tizenöt évre ítélték. A hitvallók hitével élte meg szörnyű börtönéveit. Ezt írja emlékirataiban: "A börtönben azon dolgoztam, hogy lefoglaljam magam pozitív irányban. Minden, ami jó és szép volt az életemben, azt többszörösen átéltem. Így megduplázódott bennem Isten kegyelme, amely állandóan erősített a rabéletben. (A hetedik hónap után megengedték, hogy - ugyan szörnyű körülmények között - misézzen.) Erőforrásom a darócban bemutatott szentmise volt" - írja.

Hagyó Kovács Gyula ciszterci szerzetes. A rendi birtokok kezelője, az ország egyik legkiválóbb gazdasági szakembere. Teleki Pál 1940-ben felajánlotta neki a földművelési minisztérium vezetését, de mint szerzetes nem vállalta azt. Felvirágoztatta a ciszterci birtokokat: a szegény gyermekeket iskoláztatta, 1945-ben saját cselédjeik között osztotta szét a földbirtokukat. Csendes, szelíd, jóságos embernek ismerték társai és a földjeiken dolgozó parasztok is. A kommunistáknak láthatóan az fájt legjobban, hogy a földkérdést tökéletesen megoldotta, hogy a parasztság szeretetében állt, s hogy mindez országszerte ismert volt. Négyszer tartóztatták le különböző vádakkal, majd az "amalgámos " módszerrel bekerült a Grősz-féle csoportba. A per előtt őt is megkezelték, s alkalmassá tették, hogy többi társával együtt a tárgyaláson felmondja a betanított szöveget, s bűnösnek ismerje el magát. Endrédy apát az ítélet után tiltakozott, hogy az elhangzott, s általa "elismert" szöveget tudatosan sosem látta, és követelte beismerése megsemmisítését. De ennek természetesen ugyanakkora hatása volt, mint Mindszenty perében vagy a többi hasonlóban.

Bozsik Pál budapesti, remetekertvárosi plébános. Amiért haragudhattak rá, hogy okos ember volt, kereszténypárti képviselő, és Mindszenty egyik politikai tanácsadója. Tíz évre ítélték. A váci börtönben halt meg 1953 körül.

Farkas Endre,hitvalló katolikus ügyvéd. Két évvel korábban Mindszenty bíboros védelmére őt akarták felkérni, de koncepciós perekben csak beépített védőknek volt helye. Nyolc évre, majd életfogytiglanra ítélték. 1958-ban, a börtönben halt meg.

Gyetvai Péter atya, püspöki irodaigazgató lefogása érthető: a főpásztor legbensőbb munkatársa volt. Nyolc évet kapott.

A Grősz-per mellékperei

Zaveczky Ivánt, Zaveczky Ottót és Horváth Ferencet államellenes összeesküvéssel vádolták, illetve azzal, hogy a Grősz-per több vádlottjával is kapcsolatban voltak. Budapesten az orvosi egyetemen és Esztergomban voltak keresztény kapcsolataik: a vád szerint "szervezkedtek". Hármukat halálra ítélték, Zaveczky Ivánt 1952. május 10-én kivégezték.

Dr. Csabay Péter,dr. Friedrich István és Sótányi Pál - a koncepció vádja szerint Grősz érsek biztatására ellenkormányt akartak alakítani. Sótányit, a négygyermekes, mélyen hívő édesapát kivégezték, a többieket évekre elítélték.

Bizonyára egyszerre túl soknak tűnik ez a sok név, sok adat, sok fájdalom. Mégis fejezzük be úgy az olvasást, hogy ne felejtsük: a hitben elődeinkkel, példaképeinkkel, vértanúkkal ismerkedtünk. S ebben az írásban csupán az 1949 és 1953 között elítélteknek, megölteknek egy részével találkoztunk. Következő cikkünkben folytatjuk az ismerkedést az elmúlt évtizedek magyar katolikus hitvallóival, vértanúival. Jó volna, ha családjaink imasarkába kerülne egy jel, egy kép vagy egy névsor, amely gyermekeinket is emlékeztetné: hitvallók és vértanúk nemzetségéhez tartozunk!

Tomka Ferenc

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu