Nyolc évszázad magyar bíborosai és majdnem bíborosai

A hamarosan kiegészülő bíborosi kollégiumnak az ötvenegy éves Erdő Péter lesz a legfiatalabb tagja. Az esztergom- budapesti érseki szék más nemzetek első számú egyházmegyéihez hasonlóan hagyományosan bíborosi széknek számít. Főpapjai általában egyben az anyaszentegyház bíbornokai is. Ez a méltóság azonban nem automatikusan jár együtt az érseki kinevezéssel. Erdő Péter a 82. főpásztora az ezeréves főegyházmegyének, de "csak" a 23. bíborosa.

Csernoch János

Bármilyen meglepő, az összes magyar bíborosnak csak alig több mint a fele volt esztergomi érsek. S az sem először fordul elő, hogy Esztergomnak van egy kiérdemesült és egy aktív érsek bíborosa. Hasonló volt a helyzet az első világháború idején, amikor Vaszary Kolos bíboros lemondott az érsekségről, és az utód, Csernoch János is már bíboros volt, s ugyanebben az időben volt egy harmadik magyar bíboros is, Hornig Károly veszprémi püspök.

Vitéz János

A magyar bíborosok több mint nyolcszáz éves története egy "álbíboros"-sal kezdődik. III. Paszkál ellenpápa (1164- 1168) kinevezett egy János nevű magyar bencést, aki akkor a Róma környéki Albano püspöke volt.

Estei Hippolit

Az első igazi magyar bíboros Báncsa István esztergomi érsek volt. Arcképét a franciaországi chartres-i székesegyház üvegablaka őrzi. A muhi csata után az ország újjáépítésében a király hűséges munkatársa, aki közvetített a király és fia, István viszályában. IV. Ince pápa 1252-ben bíborossá és az itáliai Palestrina püspökévé nevezte ki.

Bakócz Tamás

Több mint egy évszázad telt el a második magyar bíboros kinevezéséig, aki szintén esztergomi érsekként részesült e kiváltságban. Vaskúti Dömötör 1378-ban kapta a bíbort XI. Gergelytől. Ő végezte Székesfehérvárott Nagy Lajos király temetését, s megkoronázta Mária királynőt. A bíborosoknak általában úgynevezett cím- vagy tituláris templomuk is van Rómában. Az övé az egyik legősibb, a Négy Megkoronázott Szent temploma volt.

Verancsics Antal

A következő hat magyar bíboros nem az esztergomi érsekek közül került ki. Alsáni Bálintot Nagy Lajos nevezte ki pécsi püspökké 1374-ben. Királyi követ Avignonban, Velencében és Rómában. Hűséges volt VI. Orbán pápához a nyugati egyházszakadáskor, ezért a pápa 1384-ben bíborossá kreálta. Címtemploma az Aventinus dombon lévő Szent Sabina. Sírkövét ma is őrzik Pécsett.

Pázmány Péter

Az egyetlen dominikánus bíborosunkról, Dominis Jánosról csak annyit tudunk, hogy raguzai érsek volt, 1408-ban lett bíboros, és Budán halt meg 1419-ben. Brenda de Castiglione, az itáliai Piacenzabíboros püspöke XXIII. János (ellen)pápa megbízásából érkezett Magyarországra, hogy apostoli kormányzóként irányítsa a Kalocsai Főegyházmegyét, a XII. Gergely pápa mellett kitartó Korbáviai Miklós érsek helyett. Szécsi Dénes először nyitrai, majd egri püspök volt, s ekkor kapta bíborosi kinevezését, s egy esztendővel később, 1439-ben lett esztergomi érsek. Ő az első olyan bíborosunk, aki a prímási címet is viselte. Három magyar királyt is koronázott. Sokat tett az esztergomi bazilika megújításáért. Az esztergomi bazilika oszlopcsarnokában Simor prímás szobrot állíttatott neki. Váradi István Bécsben, Ferrarában és Páduában tanult, kiváló humanista műveltsége volt. 1457-től kalocsai érsek. Magyar részről 1463-ban ő vezette a béketárgyalásokat Frigyes német császárral, és visszaszerezte a Szent Koronát. Mátyás király szorgalmazására kapta meg 1467-ben a bíborosi kinevezést. Címtemploma: Nereo ed Achileo. Rangoni Gábor olasz ferences Kapisztránnal érkezett hazánkba. Mátyás király előbb erdélyi, majd 1475-ben egri püspökké tette, és diplomataként is alkalmazta. Mikor azonban a király szembekerült a Szentszékkel, a püspök kitartott a pápa mellett, mire a király megfosztotta javadalmaitól. Hűségéért a pápa bíborral jutalmazta, és attól kezdve Rómában élt.

Rudnai Sándor

Érdekes Vitéz János esztergomi érsek esete, akit II. Pál 1471-ben bíborossá választott, de a pápa meghalt, mielőtt a kinevezéseket közzétették volna. Mire a következő pápa nyilvánosságra hozta volna, az érsek már halott volt, így nem viselhette e rangot.

Simor János

A reneszánsz kor egyik furcsasága, hogy Mátyás feleségének, Beatricének öccsét, Estei Hippolitot hétéves korában esztergomi érsekké nevezte ki, tizennégy éves korában, 1493-ban pedig bíborossá kreálta. Helynökei révén kormányozta az egyházmegyéjét, mert nem volt pappá szentelve.

Samassa József

Pápai követként, a török elleni szövetség megerősítése céljából érkezett hazánkba Isvalics Péter bíboros,az itáliai Reggio érseke, aki 1503-ban veszprémi püspök lett. Egy évvel később ugyan visszatért Itáliába, de a veszprémi püspökségről nem mondott le. Rómában a magyar ügyek védője volt 1511-ben bekövetkezett haláláig.

Az egyetlen magyar bíboros (1500-tól), akiből majdnem pápa lett, Bakócz Tamás esztergomi érsek. A II. Gyula pápa halála utáni, 1513-ban tartott konklávén közel állt ahhoz, hogy Szent Péter utódjává válasszák. Címtemploma: Silvestro e Martimo ai Monti. Az egyetlen pálos szerzetesből lett bíboros FráterGyörgy volt. Buda eleste után az ország újraegyesítésén fáradozott, és megteremtette az erdélyi fejedelemség alapjait. Esztergomi érsek és bíboros lett. Habsburg Ferdinánd 1551-ben meggyilkoltatta.

Delfini Zakariás velencei születésű olasz püspök IV. Pál pápa nunciusaként érkezett Magyarországra. 1565-ben lett bíboros. Szolgálataiért Miksa király 1566-ban a győri püspökséggel jutalmazta, de az országgyűlés tiltakozott az idegen ellen, ezért 1571-ben lemondott a győri püspökségről.

Volt még egy esztergomi érsek, aki kinevezett, de ki nem hirdetett bíboros volt, ami azt jelenti, hogy nem lett bíboros: Verancsics Antal, a jeles humanista. Először pécsi, majd egri püspök, s végül esztergomi érsek. A pápa 1573-ban bíborossá nevezte ki, de az érsek a kinevezés kihirdetését már nem érte meg.

Az erdélyi fejedelmi család sarja, Báthori András lengyel király nagybátyja udvarában nevelkedett. Warmiai püspök lett. 1583-ban követségben Rómában járt, ahol kiváló olasz humanistákkal kötött barátságot. 1584-ben bíborossá nevezte ki a pápa. Itáliából szülőföldjére, Erdélybe tért vissza. 1599-ben erdélyi fejedelemmé választották. Ekkor azonban már Mihály vajda uralta Erdélyt, aki megölette a bíboros fejedelmet.

Draskovich György (1515- 1587) kalocsai érsek Fráter György bíboros unokaöccse. Krakkóban, Bolognában és Rómában tanult. Pécsi püspökként I. Ferdinánd követe volt a tridenti zsinaton. Horvát bán és zágrábi püspök, kalocsai érsek, majd győri püspök. 1585-ben lett bíboros.

Protestánsból tért át, és lett esztergomi érsek báró Forgách Ferenc. A Római Magyar Kollégium növendéke volt, Bellarmin Szent Róbert volt rá nagy hatással. 1587-től veszprémi, 1596-tól nyitrai püspök. Országos tekintélyt vívott ki a világi papság életének megreformálása terén. 1607-től esztergomi érsek, majd bíboros. Ő telepíti le a jezsuitákat Nagyszombatban.

Pázmány Péter nem csak az egyetlen olyan magyar bíboros, aki jezsuita volt. Az ellenreformáció, a magyar katolikus újjászületés vezéralakja és egyben a magyar nyelv megújításának kimagasló mestere. 1629-ben kapta a bíbort. A Tevere-parti Szent Jeromosról nevezett templom volt a címtemploma. Gróf Kollonich Lipót máltai lovagként hősiesen harcolt a török ellen, majd papi pályára lépett. Nyitrai, bécsújhelyi majd győri püspök. 1689-ben bíboros lett. 1691-től kalocsai, 1695-től esztergomi érsek. 1698-ban létrehozta az uniót Róma és az erdélyi ortodoxok egy része között, vagyis létrejött a görög katolikus egyház. Pázmány címtemplomát örökölte.

Szintén először katona volt Keresztély Ágost, az első esztergomi érsek, aki a hercegprímási címet is viselte. Szász hercegi családból származott, protestánsként nevelkedett. Katonai pályán indult, Buda 1686-os visszafoglalásakor nagy érdemeket szerzett. A katolikus vallású katonák elszántsága és mély lelkisége hatására katolizált, és a papi hivatást választotta. Győri püspökként kapta a bíbort 1698-ban, majd 1707-től esztergomi érsek.

Bakócz mellett Csáky Imre az a magyar bíboros, akiről tudjuk, hogy pápaválasztó konklávén szavazatokat kapott. Grófi családból származott, apja országbíró volt. Váradi püspök, majd kalocsai érsek. 1717-től bíboros. 1721-ben részt vett a pápaválasztó konklávén, és néhány szavazatot is kapott. Címtemploma: S. Eusebio.

Volt olyan váci püspök bíborosunk is, Althan Mihály Frigyes, aki ugyanakkor nápolyi alkirály is volt, és onnan kormányozta magyar egyházmegyéjét. A csehországi grófi család sarját XI. Kelemen 1719-ben nevezte ki bíborossá. Ő szervezte újjá a váci püspökséget a török után. III. Károly küldte követnek Nápolyba, majd alkirálynak nevezte ki. Nyolc éven át Nápolyból helynöke segítségével kormányozta az egyházmegyét, majd lemondott az alkirályságról és hazaköltözött Vácra. Címtemploma a Szent Szabina volt.

A XVIII. század harmincas éveiben két másik egyházmegyénk élén is bíboros állt. Sinzendorf Fülöp győri püspök, aki később Boroszló főpásztora lett, címtemploma a Santa Maria sopra Minerva volt. Pécsnek pedig egy Spanyolországból menekült bíboros, Cienfuegos Alvarez volt a püspöke 1735 és 1739 között.

Az észak-itáliai születésű gróf Migazzi Kristóf egyszerre volt bécsi érsek és váci püspök. 1761-ben kapta a bíbort. Télen Bécsben, nyáron Vácott lakott. Nevéhez fűződik a váci székesegyház felépítése és a legtöbb váci középület. Címtemploma a Négy Megkoronázott Szent bazilikája volt.

Fél évszázad szünet után BatthyányJózsef gróf volt a következő esztergomi bíboros, akimár huszonöt éves korában esztergomi kanonok volt. 1782-ben, Bécsben veszi át a bíborosi kalapot VI. Piusztól. Két királyt koronázott: II. Lipótot és I. Ferencet. II. Józseffel szemben, védte az egyház és a nemzet jogait. Közvetített VI. Piusz és II. József között. Ő adományozta a Városligetet Pest városának. Címtemploma a Tevere szigetén lévő Szent Bertalan-templom.

A prágai születésű gróf Harrasi Herzan Ferenc az egyetlen a szombathelyi püspökök közül, aki bíborosi méltóságot kapott (1799-ben). Ő volt a második püspöke az egyházmegyének.

Rudnay Sándor 1818-tól esztergomi érsek. 277 év után, 1820-ban visszahelyezte a főegyházmegye székhelyét Nagyszombatból Esztergomba. Alatta kezdődött meg az esztergomi bazilika, szeminárium és prímási palota építése. 1828-ban lett bíboros. Ő koronázta meg V. Ferdinándot.

A magyar korona alá tartozó Zágráb első érseke, Haulik György is megkapta a bíbort. Nagyszombatban született, teológiai tanulmányait Esztergomban és Bécsben végezte. 1825-től esztergomi kanonok, 1837-től zágrábi érsek. A horvát nemzeti mozgalom tevékeny támogatója volt. 1856-ban lett bíboros.

Scitovszky János hercegprímással kezdődik az a korszak, amikor valamennyi esztergomi érsek megkapja a bíbort. Scitovszky 1853-ban lett bíboros. Címtemploma a (Rómában lévő) Jeruzsálemi Szent Kereszt-bazilika, ahol nevét márványba vésve ma is láthatjuk. A keresztény múzeumot megalapító Simor János hercegprímás koronázta meg Ferenc Józsefet, részt vett a vatikáni zsinaton, 1873-ban kapta a bíborosi kalapot. Aranymiséjére maga a király is elment Esztergomba. Címtemploma: a Tevere-szigeti Szent Bertalan-templom.

Kortársa, HaynaldLajos kalocsai érsek 1879-ben lett bíboros. Nagy formátumú személyiség volt. Botanikai tudományos tevékenységéért az MTA tagjává választották. Kalocsán csillagvizsgálót alapított, amely a jezsuiták vezetésével világhírű lett. Címtemploma: S. Maria degli Angeli.

A következő esztergomi érsek, a bencés Vaszary Kolos a pannonhalmi főapáti széket váltotta fel a prímási székkel 1891-ben. Két évvel később lett bíboros. Címtemploma: Silvestro e Martimo ai Monti. XIII. Leó pápa Vaszary mellett egy másik kiemelkedő magyar püspököt, Schlauch Lőrinc nagyváradi főpásztort is bíbornokká avatott ugyanebben az esztendőben. Címtemploma: a Tevere-parti Szent Jeromos-templom. 1905-ben újabb nem esztergomi bíborosi kinevezés történt. Samassa József egri érseket érte a megtiszteltetés, aki 1912-ben bekövetkezett haláláig viselte e címet. Címtemploma: a Szent Márk-bazilika. A máig utolsó nem esztergomi kinevezés báró Hornig Károly veszprémi püspöké, aki 1912-től 1917-ben bekövetkezett haláláig viselhette a bíbort. Címtemploma a falakon kívüli Szent Ágnes-bazilika.

Az első világháborútól napjainkig már valamennyi bíborosunk az esztergomi székből emelkedett a pápaválasztó méltóságba: Csernoch János 1914-ben, címtemploma a S. Eusebio, Serédi Jusztinián 1927-ben,címtemploma a Coeliuson lévő Nagy Szent Gergely-templom, Mindszenty József 1946-ban,címtemploma: Santo Stefano Rotondo, Lékai László 1976-ban, címtemploma a karmeliták Nagy Szent Teréz-temploma, és PaskaiLászló 1988-ban, aki elődje templomának titulusát örökölte.

Ennyien voltak tehát Erdő Pétert megelőzően az "egyház hercegei", vagyis a Római Szent Egyház Bíborosi Testületének tagjai. Hamarosan tehát ismét két magyar bíborosunk lesz. S még egy érdekesség: bár Erdő Péter érsek lesz a mostani kollégium legfiatalabb tagja, nem ő a legfiatalabb magyar az utóbbi évszázadban, akit ez a megtiszteltetés ért. Serédi Jusztinián mindössze 43 éves volt, mikor XI. Piusztól megkapta a bíborosi kalapot.

Szerdahelyi Csongor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu