"Igen-nagy költő"

Weöres Sándorról

Weöres Sándor mostanában lett volna kilencvenéves. Fogalmazhatunk másképpen is: egyik legnagyobb lírikusunk kilencvenedik születésnapját ünnepeltük. Csodagyerek volt, csodaköltő lett, csodálók és elutasítók célpontja. Sem ezek, sem azok nem hozták ki a sodrából, szigorúan ragaszkodott elveihez, amelyeket a vers születéséről írva fejtegetett. Jó barátságban volt az éjszakával, képzeletében ekkor kelt életre a világegyetem, ekkor kalandozta be az égi tereket és a csillagvilágot. Egészen különleges ritmusérzékével a vers új lehetőségeit mutatta, sokszor nem a korlátozott emberi értelemre hagyatkozott, hanem a mindnyájunkban élő ritmusérzéket szabadította föl, megajándékozva olvasóit a ráismerés és a játékosság boldogságával. Aligha véletlen, hogy nincs olyan óvodás, aki ne ismerné jó néhány költeményét, s ezek emléke tovább él bennünk: a Harap utca három alatt megnyíló kutyatáré, a Haragosival robogó kicsi kocsié s az éj-mélyből fölzengő száncsengőé. Nem gyerekeknek szánta ezeket, az elsőket írva tétován jegyezte meg: fogalma sincs arról, hová jut majd el. Nos, alighanem a lelkünkben élő legszebb és legtisztább ősemlékekig jutott, egy olyan világban, amelyben az öröm uralkodik.

Ő maga a lét legnagyobb és legnehezebb kérdéseivel viaskodva is tisztaszívű gyermek maradt. Gyakran láttam a Rózsadombon, amint spárgára kötött ebével csevegve araszolt a Törökvész úton. A sarki boltban vásárol, felesége, Károlyi Amy cédulára írta föl a venni valókat, és "Sándor bácsi" aggályosan szemlélte a polcon sorakozó árukat, mígnem az eladók segítségére siettek, megtöltve kosarát, majd annak tartalmát átrakva a sok vihart megért bevásárlószatyorba. És láttam dedikálni a Vígszínház előtti sátorban. A könyvhét egyik slágere volt háromkötetnyi verse, akkor már visszatért az irodalomba, ahonnan sokakkal együtt kitiltották, s a verseit megzenésítő Kodály Zoltán maradt egyik támaszául. Volt, aki azt jósolta, hogy költészetének hajója elsülylyed, ám sejteni lehetett, hogy nem lesz így. A zsenik útja rendszerint rögös, az övé is az volt, hiszen sokszor hazudtolta meg a köznapok lapos logikáját, s felülről tekintett a világra. Már-már bocsánatot esdő mozdulattal tudatta, hogy - Fodor András verséből idézve - "a más-ütemre járó / világban itt-feledve, / észre se véve már, de létezik".

Alaposan föladta a leckét kortársainak. "Metafizikai képszerkesztésén" szörnyülködtek marxista bírálók, akik szerint képalkotásával politikai meggyőződését leplezi. Nem hinném, hogy érdekelte volna a politika, nem a "fényes szelek" igézték képzeletét, hanem a világ gazdagsága, s azt érezte igazi feladatának, hogy azt valamiképp versbe foglalja. "Rögtől Szívig minden dalol" - írta, s a lét nagy kérdéseire "nem ésszel: lényével válaszol".

Verseit olvasva néha az a gondolat merül föl bennünk, hogy sorait angyalok súgták, s ő nem tett egyebet, csak papírjára jegyezte e sugallatokat, finom hangokat: "Minden kis hang a csöndbe / finoman beleöltve; / tövis közt fülemüle, mint / fémhúr döngve, / pár hangot szélbe hint, / majd csengetyü-füzér legyint / libegve és pörögve..." Akinek ilyen füle volt a hallásra, az valóban a múzsák gyermeke, s Weöres Sándor az volt. Elmondhatta magáról: "A változó világon / átnyúlva szakadatlan, / fürdöm oly végtelen harmóniában / mit a művészi álom / nem rögzíthet szavakban, / belőle a versben néhány szilánk van..."

Szerencsénkre sikerült versekbe varázsolnia e szilánkokat, amelyek az öröklét fénylő híradásai. (Öröklét címmel jelent meg róla a Nap Kiadó In memoriam sorozatában Domonkos Mátyás felidéző válogatása.)

Rónay László

Weöres Sándor

Tíz lépcső

Szórd szét kincseid - a gazdagság legyél te magad.

Nyűdd szét díszeid - a szépség legyél te magad.

Feledd el mulatságaid - a vígság legyél te magad.

Égesd el könyveid - a bölcsesség legyél te magad.

Pazarold el izmaid - az erő legyél te magad.

Oltsd ki lángjaid - a szerelem legyél te magad.

Űzd el szánalmaid - a jóság legyél te magad.

Dúld fel hiedelmeid - a hit legyél te magad.

Törd át gátjaid - a világ legyél te magad.

Vedd egybe életed-halálod - a teljesség legyél te magad.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu