Magyarok Fatimában

Az Esztergom-budapesti Főegyházmegye zarándoklata a Rózsafüzér királynőjéhez

Erdő Péter prímás érsek vezetésével a múlt hétvégén zarándoklat indult a portugáliai Fatimába a Szentatya által meghirdetett Rózsafüzér évének ünnepélyes befejezéseként.

Amint sokak számára ismert a Szűzanya 1917-ben májusától októberig minden hónap 13-án megjelent három kisgyermeknek Fatimában, és az utolsó alkalommal a Rózsafűzér Kiráynőjeként mutatkozott be nekik. A Szent Szűz a kicsinyeken keresztül bűnbánatra, imára, és engesztelésre hívott mindenkit az emberiség megmentéséért. A jelenéseket az egyház vezetői elismerték. II. János Pál pápa kétszer is járt a helyszínen, másodszor az ellene elkövetett merénylet után egy évvel (1982-ben), megköszönve a Szűzanyának, hogy óvó kezei vigyáztak rá.

Erdő Péter prímás érsek az Esztergom-budapesti Főegyházmegye fatimai zarándoklata alkalmából október 6-án a hívekkel együtt imádkozva végigjárta a kegyhelyen lévő magyar keresztutat, majd szentmisét celebrált az ottani Szent István-kápolnában. Homiliájában Szent István királyunk ma is aktuális üzeneteként figyelmeztetett:

Ne legyünk olyanok, mint a pogányok! A keresztény embert ugyanis a reménykedő optimizmus jellemzi, mert Isten szeretete minden akadályt legyőz.

A főpásztor másnap a Rózsafüzér évének befejezéseként felajánlotta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyét a Szűzanya Szeplőtelen Szívének. "...fogadd el valamennyi kívánságunkat és reményünket, gondjainkat és fájdalmainkat. Nagyasszonyunk nyilvánítsd ki hatalmadat rajtunk. Vezess minket örömeinkkel és terheinkkel Fiadhoz, és segíts, hogy hiteles tanúságot tehessünk róla mindenki előtt!" - szólt a felajánló imádság bevezető fohásza.

Magyarok Nagyasszonya ünnepén (október 8.) az egyik fatimai látnok, a Coimbrában élő Lúcia nővér, karmelita szerzetes Erdő Péter prímás-érsekkel és a zarándokokkal együtt hazánkért imádkozott.

Magyar vonatkozású emlékek a portugáliai Coimbrában, Mafrában és Fatimában

Akik jól ismerik az Ibériai-félsziget nyugati részén, az Atlanti-óceán partján fekvő Portrugália lakóit, azok azt is tudják, hogy e tőlünk sok száz kilométerre élő nép ismeri és szereti a magyarokat. Többek közt számon tartják, hogy Coimbra védőszentje, Portugáliai Erzsébet (Isabelle), aki 1271 és 1336 között élt, II. András magyar király dédunokája. Isabelle nem tudott magyarul, példaképe azonban nagynénje, magyarországi Szent Erzsébet volt. Mindkét szentet rózsákkal ábrázolják, hiszen hasonló csoda esett meg velük. Isabelle-t a "Béke angyalának" is nevezik, utalva a férje, Dénes király és fia közötti viszály idején tanúsított magatartására. Dénes nem bizonyult jó férjnek, elűzte feleségét. Később, betegségében visszahívta, és Isabelle haláláig ápolta őt. A király halála után Coimbra szentje belépett a ferences rendbe, és jótékonyságáról vált híressé. Sírja ma a helyi Szent Klára kolostor-templomban található. Szobrát minden páros évben körülhordozzák a városban.

A Mafra városában megtekinthető Európa egyik legnagyobb kiterjedésű bazilika-, kolostor- és királyi palota együttese is magyar vonatkozású műemlék. A XVIII. század közepéig uralkodó V. János király építtette, akinek felesége Mária Anna nem más, mint I. Lipót osztrák császár és magyar király leánya.

A huszadik századi Mária-jelenések egyik legismertebb helyszínén, Fatimában is találunk magyar vonatkozású emlékeket. Ilyen többek között a magyar kálvária is, amely emigráns hazánkfiainak adományaiból épült. Kardos Illés, a Csanádi Egyházmegye papja - aki 1944-ben hagyta el Magyarországot - készítette elő a kálvária tervét és megindította a Fatimai Magyar Kálvária Mozgalmat. Hitte, Isten a Szűzanya közbenjárására kiemeli nemzetünket a rabságból. Kardos atya nem élhette meg a rendszerváltás éveit. 1961. szeptember 12-én, Mária neve napján, szentmiséje közben szólította magához az Úr. Halála után Győrfy Albert plébános vette át a Kálvária Bizottság elnökségét Amerikában. Ugyanolyan lelkesedéssel vitte az ügyet, mint elődje. Megalakultak a gyűjtőközpontok azokban az országokban, ahol magyarok éltek.

János megyéspüspök 1959-ben a látnok pásztor-gyermekek útját jelölte ki a keresztút számára. Azt az ösvényt, amelyen a három gyermek vezette a nyájat naponta szülőfalujából a völgybe, a jelenés helyszínére. Még az év január 21-én lerakták a kálvária alapkövét. 1962. augusztus 11-én áldotta meg János püspök a tizennégy stációt és helyezte el az épülő Szent István-kápolna alapkövét. Ez utóbbi szentelésére nem egész két évvel később (május 12-én) került sor. Több százan vettek részt a szentelési ünnepségen. Az érintettek véleménye, hogy a fatimai engesztelő kálvária építésére indított adománygyűjtő akció lelkileg felemelte a szétszóródott magyar emigráció egy részét.

1992-ben azután felszentelték a kálvária tizenötödik stációját is, amelyet lajosmizsei hívek emeltek hálából Magyarország feltámadásáért. A kegyhelyen évtizedek óta fogadja készséges szeretettel a magyar zarándokokat Kondor Lajos verbita atya.

Ha a fatimai magyar emlékekről beszélünk, nem felejtkezhetünk el a kegyhelyen emelkedő bazilikában megtekinthető Szent István szoborról sem. A portugálok számon tartják, hogy a magyar szent király ajánlotta fel először országát Szűz Máriának, ezért került szobra a hatalmas templomba.

Végül, de nem utolsó sorban meg kell emlékeznünk arról, hogy Portugália befogadta IV. Károly magyar királyt, aki Madeira szigetén halt meg, valamint Horthy Miklós kormányzót is.

Körössy László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu