Nemzet és vallás

Konferencia az igazságosság és béke jegyében

Nép, nemzet, nemzettudat és vallás Közép-és Délkelet Európában volt a címe és a témája annak a tudományos tanácskozásnak, melyet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Justitia et Pax Bizottsága rendezett közel száz magyar és külföldi résztvevővel október 3-án, és 4-én a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. A rendezők célja volt, az uniós csatlakozás küszöbén, tisztázni a nép és a nemzet fogalmát. Goják János teológiai tanár az evolúció segítségével bizonyította, hogy "a nép az emberi együttélés legősibb természetes egysége a család mellett. A nép, mint nyelvi, kulturális közösség az egyén szellemi-lelki önkifejezésének és önmegvalósításának nélkülözhetetlen tere és közege. A néphez tartozás belső tényezőkön múlik. Ezért minden népnek természet adta joga van az élethez, és a megmaradását biztosító eszmei és tárgyi feltételekhez. A politikai erőviszonyoktól államhatároktól függetlenül."

Romsics Ignác történész a nemzetté válás eltérő útjait mutatta be a térségben, összehasonlítva a Rajnától nyugatra fekvő területekkel. Megállapította, hogy a két térség közötti különbség egyrészt a kelet-közép és délkelet európai nagy népmozgásokra, másrészt a domborzati adottságokra vezethető vissza. A nemzetté válás dilemmáinak másik fontos okát az államfejlődés különbségei adják. Boda László professzor a nép és a nemzet fogalmának bibliai gyökereit és értelmezését vizsgálta. A második ülésszakon a térségben szereplő jelentős vallások, mint a katolicizmus és a protestantizmus, az ortodoxia és a muzulmán vallás a nemzettudatban és a nemzeti identitás kialakulásában játszott szerepét tárgyalta Sofronie Drincec gyulai román ortodox püspök, Schütz István albanológus, Buzogány Dezső kolozsvári református és Török József budapesti katolikus egyháztörténész. A különbségek ellenére is egyetértettek az előadók azzal a megállapítással, hogy a kereszténység és nemzet - egymással kölcsönhatásban álló valóság.

A harmadik ülésszak átvezető előadásában Csorba László történész, a Római Magyar Akadémia igazgatója a nemzettudat és a kollektív emlékezet körüli dilemmákat elemezte a mikrotörténet módszereivel. Az őshonos és a bevándorolt nemzeti kisebbségekről szóló beszédében Vogel Sándor történész megfogalmazta a követelményt: az emberi szabadságnak és jogoknak minden európai ember számára érvényesülnie kellene. Ezzel szemben a valóság az, hogy a többségi nemzetek előnyösebb helyzetben vannak, a kisebbségiek pedig másodrangúak. Ennek oka, hogy az államok többségi alapon szerveződnek, míg a kisebbség nem tud államot alakítani. A nemzeti kisebbségek a demokráciákban állandó asszimilációs nyomásnak vannak kitéve. A megoldás Vogel Sándor véleménye szerint az, hogy előnyben kell részesíteni őket. A kisebbségek jövőjéről szóló beszélgetés konklúziójaként állapították meg a résztvevők, hogy a kettős állampolgárság bevezetése politikai akarattól függ. A tanácskozás Mayer Mihály püspök elnök zárszavával, majd az általa a Mátyás templomban bemutatott szentmisével zárult.

Broczky Beáta

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu