Védjük meg őket!

Az egyik legszebb nevű magyar falu, Boldogkőváralja gyászolja plébánosát, aki szeptember 27-én rablógyilkosság áldozata lett. Nyitrai István harminchárom éve vezette az ezeregyszáz lelkes zempléni település plébániáját. Hetvenkilenc éves korában érte az erőszakos halál. Közvetlen munkatársa, Saláta János harangozó-hitoktató talált rá másnap, de máig nem tud napirendre térni a történtek felett. Megfojtották.

A köztiszteletben álló és mindenki által szeretett lelkipásztort október 4-én kísérték utolsó útjára. A gondos plébánosnak köszönhetően az évek során teljesen felújított templomban tartották a gyászszertartást - Kovács Endre nyugalmazott egri segédpüspök vezetésével - majd szülővárosában, Mezőkövesden temették. A gyászbeszédet a boldogkőváraljai születésű Juhász Imre baktalórántházai plébános mondta, illetve általa az elhunyt búcsúzott övéitől, egyes szám első személyben: a szeretett hívektől, akik közül oly sokakat keresztelt, hitoktatott és esketett. Búcsúzott két nővérétől is, akik a kilenc testvér közül még jelen lehettek a temetésen. Elbúcsúzott szép templomától, a gyönyörű tájtól, és megbocsátott még a gyilkos kéz gazdájának is, hiszen nyilvánvalóan nem tudta, hogyan is tudhatta volna, mit cselekszik...

A tettes ismeretlen. Csak azt lehet tudni, amit az első szemlekor megállapítottak: a plébániaépületbe három helyen próbálkozott behatolni. Az elavult nyílászárók közül végül valamelyik engedett. Az előző vasárnapi perselypénz eltűnt, más értéke pedig nemigen volt az atyának. Csak a legdrágább, az élete.

Az utóbbi másfél évtizedben számos esetben követtek el rablótámadást, több alkalommal rablógyilkosságot idős papok ellen. Hány hasonló esetnek kell még megtörténnie, hogy "kötelezően" minden plébánián megtegyék a minimális óvintézkedéseket, például biztonsági berendezés felszerelését?

Az élet megy tovább Boldogkőváralján is. A szomszédos vizsolyi plébániához csatolták átmenetileg, tizedik településként. Az elárvult hívek a megszokott beosztás szerint takarítják a templomot, az októberi rózsafüzér imádkozására most talán még többen összegyűlnek, mint máskor. S a hitoktatás is a megszokott kerékvágásban zajlik - civil hitoktatóval. S talán jövő augusztustól ismét lesz saját papjuk...

Mit is tehetnénk mindehhez hozzá... Vigyázzunk jobban papjainkra, vigyázzunk öregjeinkre, fiataljainkra, magunkra és egymásra, és imádkozzunk, hogy jobb legyen a világ!

Szerdahelyi Csongor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu