A diplomácia békéjétől a kiengesztelődésig

Miért megy a pápa Banja Lukába?

A pápa 100. külföldi lelkipásztori látogatása - amely június 5-től 9-ig Horvátországban zajlott - tulajdonképpen június 22-én Boszniában, pontosabban a boszniai Szerb Köztársaság fővárosában, Banja Lukában folytatódik. (Ez 101. külföldi útja és második boszniai látogatása, mert 1997-ben már járt Szarajevóban.) A két út nemcsak azért függ össze, mert Banja Lukában is horvát személyt avat boldoggá a pápa, hanem főleg azért, mert mindkettő fő célja a diplomácia által megalapozott balkáni békét a lelkek és népek igazán kiengesztelődő békéjévé nemesíteni.

Bosznia-Hercegovina több mint 4 millió lakosából - vatikáni adatok szerint - 11 százalék, 461 ezer személy katolikus, 4 főpásztorral, 583 pappal, 523 szerzetessel és 230 szeminarista kispappal. A 13 különböző típusú katolikus iskolában 3500 diák tanul. Szociális és egészségügyi intézményei is színvonalasak és keresettek.

Bosznia-Hercegovina horvát-szerb-muzulmán népességű tartomány volt. A Milosevics-féle kommunista szerb nacionalista politika véres etnikai háború színterévé tette a kilencvenes években, amelyet 1995-ben az amerikai Daytonban kötött megállapodás zárt le. Ez a békeszerződés alakította külön állammá a boszniai Szerb Köztársaságot.

A mintegy 200 ezer lakosú Banja Lukában korábban példás békében éltek egymás mellett a különböző nemzetiségű és vallású emberek. A katolikusoknak több mint 17 templomuk, a muzulmánoknak valamivel kevesebb mecsetjük volt.

A szerbek kis többséget alkottak. A ma is ugyanakkora lélekszámú város lakossága azonban szinte teljesen kicserélődött: szinte kizárólag szerbek lakják. A boszniai háború előtt 80 ezer katolikus élt itt, számuk ma már alig 8-9 ezer. A katolikus (horvát) menekültek - főleg gazdasági okokból - nehezen szánják rá magukat a visszatelepülésre.

Az elmenekült muzulmánokat azonban kifejezetten a szerb erőszak tartja távol. Amikor 2001. május 7-én nagy számban jöttek egy lerombolt mecset alapkőletételére, szerb zavargások törtek ki, melyeknek egy halálos és 12 sebesült áldozata volt. Ennek okai nagyon messze vezettek. A központi fekvésű mecset egyrészt az ötszáz éves muzulmán uralomra emlékeztető "provokációnak" számított, másrészt a szerbek 1941-es náci megalázására, amikor a város horvát és muzulmán vezetése idején a németek lerombolták a szerbek Szentháromság-templomát. Azóta felépült a mecset, és a boszniai szerb vezetők is hazájuk megbecsülésének növekedését várják a Szentatya látogatásától.

A bosnyák ferenceseknek a török időkben folytatott magyarországi missziós tevékenysége ismert. Boszniában a ferencesek jelentősége ma is igen nagy. A medjugorjei Mária-jelenéseket azonban máig nem ismerte el hivatalosan a Szentszék. Ezért nem lehetett szó arról, hogy a Szentatya 1997-es szarajevói apostoli látogatása után most Mostart keresse fel, pedig ott jóval több (horvát) katolikus él.

De Banja Lukába az is vonzza a békeszerző pápát, hogy a helyi katolikus püspök az 1946-os születésű Franjo Komarica. Ő mindenképp érdemes arra, hogy méltassa igazi ökumenikus érdemeit. A korábban szerbek által üldözött és házi őrizetben tartott katolikus főpap 1995. május 9-én a kiengesztelődés szellemében írt levéllel fordult Pavle belgrádi szerb ortodox pátriárkához, igaz tanúságot téve a keresztény testvériségről.

A június 22-i pápai szentmise és boldoggá avatás Banja Luka egyik külső kerületében, a petriceváci ferences kolostor előtti téren lesz. Nemrégiben 21 második világháborús bombát távolítottak el földjéből, de ennél még több fájdalmas emléket kell feldolgozni - abban a szellemben, amelyet Komarica püspök képvisel.

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu