|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Milan Rufus Más, de mégsem másként Hét nyelvű mégis egyetlen a vers. Hasonló, de sohasem azonos. Mélyebbre szállva vérre lelsz. És minden vér más, eltérőn sötét, másként tiszta. Alakjában mit test hagyott a nyom maga. És minden test mint harangok öntvénye önhangján szólít. Más és más az ég, másképpen hintve csillagokkal. Egymás mellett élünk, a szavunk ugyanaz. Találkozásunk mégis a lényegben rejtezik. (Tóth Sándor fordítása) A Nobel-díjra jelölt kortárs szlovák keresztény költő nyilatkozatát húsvéti számunkban közöltük. Fecske Csaba Füst romlandó húsba mért bú a lélek időbuborék csupán az élet akárha vízben lebegő moszat sötétlik agyamban a gondolat kiserked vérem tüske sebez meg fölszisszenek fáj annyira szeretlek szenvedni - a test erre van szánva füstje vagyok a tűznek nem lángja
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|