|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
"Kulák-golgota" A fenti címmel készült el Sághy Gyula filmrendező dokumentum értékű filmje (és kazettája) az 1945-ös vidéki Magyarország egyik meghatározó, negatív jelenségéről, a "kulák-kérdésről". Maga a kulák szó szláv eredetű, de a fogalomhoz tartozó történelmi valóság telis-tele volt bűnnel, embertelenséggel, gazsággal: a becsületes gazdaemberek, parasztok meghurcolásáról, üldöztetéséről szól - amint a film címe is jelzi - hosszú éveken át mintegy Golgotára hurcolták az ország falusi rétegének egyik legértékesebb csoportját. A kulák-kérdés az 1945-ben bekövetkező szovjet megszállással kezdődik el hazánkban; a legembertelenebb periódusa 1950 és 1955 között zajlik le a kommunista diktatúra csúcspontján - a film fókuszában is ez a korszak áll. A Moszkvából iderendelt hazaárulók, Rákosi Mátyás és szadista csapata a hazai mezőgazdaság legértőbb és legszorgalmasabb elitjét bélyegezték meg a "kulák" jelzővel, s ennek ideologizálását követően mindent elkövettek, hogy fizikailag is megsemmisítsék a kuláknak nevezett magyar gazdákat s családjaikat. A mai nemzedékek kevéssé vagy csak hézagosan ismerik ezt a korszakot, éppen ezért missziónak érezzük Sághy Gyula filmjét, amely nem elvontan, hanem a közvetlen szörnyű élmény erejével s dinamizmusával, a túlélők (s ezeken keresztül a sokat szenvedett elhunyt elődök bevonásával) hiteles emlékezésekkel mutatják be a demokratikus álarc és hamis jelszavak alatt elkövetett emberellenes tetteket, bűnöket. Ma már hihetetlennek tűnik, hogy milyen átlátszó ürügyek, semmitmondó vádak szerepeltek a kreált bűnlajstromokon, s miképp lehetett teljesen tönkretenni egy nemzet évszázadokon át hasznosan működő rétegét. Mementó ez a film, sokaknak ajánljuk - és merjük remélni: tanulság is ebben a kuszált helyzetben - hogy emberrel, csoporttal soha ne fordulhasson elő mindaz, amit a "kulákok" ellen a nemzet nyílt ellenségei elkövettek. Szeghalmi Elemér
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|