Boldog Margit rózsái

Ki hinné, hogy a kora középkori zárdakertekben a rózsát még gyógynövényként telepítették. A hajdani Nyulak szigetén - a mai Margit-szigeten - IV. Béla lánya minden bizonnyal rózsákkal volt körülvéve.

Rapaics Raymund természettudományi író Magyar Kertek című könyvében említ egy legendát Boldog Margit sírjáról, amely korabeli nyelven így hangzik: "... Mikoron e koporsó megkészült volna, két vagy három hónap után, és mikor a mesterek elvették vala az elébbi faragatlan követ a sírról és akarnák a vörös márvány koporsót a helyébe, oly igen édes illatú pára, füst és illat jő vala fel a Boldog Margit asszony koporsójából, mintha nagy sok rózsák voltak volna ott."

A rózsakultusz tehát a zárda- és kolostorkertekben keletkezett, majd tovább virágzott a középkori várkertekben, királyi udvarokban, míg napjainkra az egyik leggyakrabban ültetett díszcserjévé vált.

A rózsák hatalmas nemzetségét három nagy csoportra osztották a botanikusok. Az elsőbe a mindenki által ismert vadrózsák tartoznak. A második csoportot a hagyományos kerti rózsák alkotják, ezek közül a leggyakoribbak a damaszkuszi, a portland, a kúszó- és a tearózsák.

A harmadik és egyben legnagyobb fajtacsoportba tartoznak a modern kerti rózsák. Se szeri se száma a nemesített, keresztezett változataiknak. Megtalálható köztük a miniatűr mérettől a kétméteres bokorig terjedő teljes választék, a virágok színe pedig vetekszik a szivárvány színskálájával.

Tartozzék bármelyik fenti fajtacsoporthoz is a telepítendő rózsa, fontos, hogy tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajba kerüljön. Érje sok napsütés, és legyen tér körülötte. A folyamatosan virágzó (remontáns) fajták virágzását úgy lehet meghosszabbítani, hogy az elnyílt virágokat rendszeresen levágják, és folyamatos tápanyag-utánpótlásról gondoskodnak. A legtöbb fajt metszeni kell, amire a kora tavaszi hónapokban kell sort keríteni, mielőtt a rügyek kifakadnának. Fontos az egyenletes, csak a tövet érő öntözés is, mert túl sok nedvesség hatására rátelepednek a kártevők, száraz földben pedig gyengén fejlődik.

Kép és szöveg:

Lovas Katalin

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu