"Olvassunk, mérlegeljünk, vitatkozzunk"

Mérleg-est a Műcsarnokban

Nagyszámú közönség jelenlétében kerekasztal-beszélgetésen vettek részt a budapesti Műcsarnok épületében az 1965 óta megjelenő Mérleg című folyóirat munkatársai és meghívott vendégei. A Boór János főszerkesztő által vezetett esten először a folyóirat legújabb számát mutatták be.

Endreffy Zoltán, a lap főmunkatársa bevezetőjében elmondta: a folyóirat célja kezdettől az, hogy a zsinaton megújult nyugati katolikus gondolkodást - elsősorban fordítások közlésével - közvetítse Magyarország számára. A teológiai írások és könyvajánlók mellett a Mérlegben rendszeresen megjelenik a párbeszéd készsége a modern tudományokkal, a zsinat által kívánt "ökumenikus" szellemben.

A beszélgetés résztvevői hozzászólásaikban, majd az ezeket követő vita keretében fejtették ki véleményüket a folyóiratban rendszeresen szereplő témákról: a keleti és nyugati kereszténység különbségeiről, a (keresztény) identitásról és az ettől elválaszthatatlan kommunikációról, az egyház és a társadalom viszonyáról, egyén és egyház kapcsolatáról.

Polcz Alaine tanatológus elsősorban a haldoklók lelki segítéséről beszélt, ami több évtizedes pszichológusi tevékenységének egyik fő területe. Elmondta, e téren változás tapasztalható: a halál (mint tény és mint beszédtéma) elutasítását felváltotta annak elfogadása. A közgondolkodást is alakítanunk kell, hogy a halált életünk természetes velejárójának tekintsük - ez természetesen befolyásolja életvezetésünket is. "A haldoklók hite néha megrendül - mondta Polcz Alaine -, ezért segítségre szorulnak. De még nem láttam tiszta tudatú, nem hívő haldoklót, akiben ne merült volna fel Isten létezésének vagy a lélek továbbélésének kérdése." Az egyházzal kapcsolatban - kelet-nyugat különbségére utalva - a neves pszichológusnő elmondta, hogy gondolkodásunkban a szocializmus negyven éve miatt sok lemaradást be kell hoznunk, de az is igaz, hogy bizonyos dolgokat frissebben látunk. Fordulóponthoz érkeztünk, ahol a hívők és hitetlenek párbeszédet tudnak kezdeni.

Balog Zoltán református lelkész, a miniszterelnök főtanácsadója e körben - mint mondta - "katolikusként" szólt. Az egyházak megújulásával kapcsolatban kiemelte, hogy feladataikban nincs különbség. A katolikus egyházon belüli liberális vonal - amely nem azonos a politikai liberalizmussal - kissé túlhangsúlyozza a kommunikációt - az identitás rovására. Néha mintha szembe is állítaná a kettőt. A jövő útja mégis az, amelyet a II. vatikáni zsinat jelölt ki, hiszen szellemében sok elgondolkoztató, mélyreható, spirituálisan ihletett kritika született az egyház állapotáról. Ma az egyházon belül erős az analízis, a diagnózis felállításának igénye, ami viszont a spiritualitás, az ima gyengüléséhez vezethet. Identitásunk keresése - különösen a keresztények között - nem zárja ki a kommunikációt, sőt a kettő szorosan összetartozik. Az identitás nélküli kommunikáció - az esetlegesség, a kicserélhetőség, a minden mindegy elve - épp olyan veszélyeket hordoz, mint a szélsőséges fundamentalizmus.

Esterházy Péter író a felmerülő kérdések kapcsán a Mérleg jelentőségére világított rá. Nagy lehetőséget jelent - mondta -, ha az egyház egyetemes jellegét felhasználva vállal szerepet a folyóirat. Korábban is ennek az egyetemes tájékozódásnak volt az egyik alapja a Mérleg. Hozzászólásában az író kiemelte: kívánatos lenne az identitás és a kommunikáció helyes arányba állítása. Az egyház a társadalom része, a kettőt nem lehet különválasztani. A társadalom és az egyház problémái közösek. Fontos volna, hogy az egyház belső párbeszédet is folytasson, tisztázzon bizonyos terminológiai kérdéseket. A keresztény jelzővel kapcsolatban elmondta: nem mindegy, hogy e jelzőt mire használjuk "Politikai értelemben mást jelent, alapvetően botrányok sorozatát. Ugyanakkor a kereszténység spirituálisan minden mozdulatunkat áthatja. Ha azt mondom, hogy keresztény vagyok - nem Pilinszky értelmében, miszerint valamit megértettem -, hanem abban az értelemben, hogy nem tudok más lenni, ahogy az ország sem a maga tradícióival. De ezt politikai értelemben nem érdemes és értelmetlen kijelenteni."

Lengyel László politológus, közgazdász "a nem hívők identitását" képviselte az öszszejövetelen. Felvetette a kérdést: lehet-e egyáltalán erről beszélni? Álláspontja szerint ma Magyarországon nincs párbeszéd hívők és nem hívők között. Az egyház sem kezdeményez párbeszédet, pedig erre azért is szükség volna, mert - szerinte - a világ népességének nagyobbik részét teszi ki a nem hívők tábora. A rendszerváltás versengést indított el az egyházak között - mondta. Az egyházi lapok egy része - így az Új Ember is - Lengyel László szerint a harmincas évek nyelvén szól, s ez szintén nem segíti elő a párbeszédet.

Mártonffy Marcell teológus kiemelte, hogy a Mérleg a kritikai gondolkodás - a "megkülönböztetés művészetének" - szócsöve. A liberális katolicizmus nem könnyelmű kritikák megfogalmazását jelenti. A dogmák és a tanítás megértetése - kontextusba helyezése - önmagában is kritikai gondolkodást jelent. Egy hagyományt csak úgy lehet képviselni, ha figyelembe vesszük összetettségét. A folyóirat célja épp az evidenciák színvonalas képviselete. A keresztény identitás megfogalmazásának nehézségei - Mártonffy Marcell szerint - abból adódnak, hogy a szentháromságtant - a kereszténység "botrányos és megemészthetetlen" újdonságát - az egyház történetében folytonosan át kellett és ma is át kell gondolnunk.

Pallós - Szigeti

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu