Diplomácia a javából

Fontos dokumentum a Szent István Társulat és a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösségi (METEM) kiadása, a Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolata 1920-2000 között című könyv, képes melléklettel.

A szerkesztővel, Zombori Istvánnal beszélgettünk.

Milyen koncepció vezette a szerzőket, a szerkesztőt?

- A könyv koncepciója, hogy mind a magyarok, mind az olasz és főként a vatikáni hivatalos szervek képet kapjanak Magyarország és a Szentszék kapcsolatáról, kiemelten a nyolcvan esztendő diplomáciájáról, ami annál is fontosabb, mivel az 1920-as évvel szóba jön Trianon, az ország szétszabdalása, a határon kívül került magyarság és - a négyszáz év után visszanyert függetlenség. A két háború közti időszak bemutatása igazolja, hogy Horthy Miklós a két állam diplomáciai kapcsolatát elismerően támogatta. Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus a Vatikán és Magyarország kapcsolatán túl nemzetközi jelentőségű esemény volt.

Mi időszerűsíti a könyvet?

- Az, hogy a mai napig ez a diplomáciai kapcsolat a mindenkori magyar kormányok és a polgári Magyarország egyik legfőbb politikai elvét tükrözi. A legelső kapcsolatok közé sorolandó, tekintettel a több mint hatmillió magyar katolikusra, a Vatikán nemzetközi tekintélyére, és arra, hogy a határon túli magyarság érdekei szempontjából a magyar kormányzat a határon túli magyarok vallási, jelen esetben a katolikus kisebbség érdekeit is akarja és tudja képviselni. Ezért indokolt, hogy a kötethez Martonyi János külügyminiszter és Jean Louis Tauran érsek írt előszót.

Mennyiben hiánypótló a könyv?

- Annyiban, hogy az elsők közt próbál részletesen kitérni a nyolcvan év időtartamára, a II. világháború előtti, alatti és utáni időszakra, majd a kommunizmus csaknem ötven esztendejére, amikor a kapcsolatok szüneteltek. Különös gonddal szól a szerző az 1990-től kezdődő új korszakra. Megjegyzendő: a jelenlegi polgári kormány külön gondot fordít arra, hogy a katolikus egyházzal kötendő jelentősebb megállapodásokat a Vatikánnal is aláírja egyezményként. Így aztán sajátos módon az állam és a katolikus egyház - mint legnagyobb egyház - között létrejött szerződések az elmúlt években nemzetközi szerződés rangjára emelkedtek. Ezért egy következő törvényhozási időszak esetleges más szándéka ellenére sem lehet egyszerű törvénymódosítással megváltoztatni a szerződéseket, mert ahhoz a Vatikán beleegyezésére is szükség lenne. A katolikus egyház ilyenformán elért eredményei példaértékűek a többi történelmi egyház számára is.

Kik a szerzők?

- A két külügyminiszteren kívül Gergely Jenő történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, elismert szakember, Szabó Tamás a püspöki kar titkárságának igazgatója, aki több évet töltött a nunciatúrán, és Csorba László, a római Magyar Akadémia Fraknói Vilmos Történeti Intézetének igazgatója. Tanulmánya értékes művelődéstörténeti fejezet.

Rómában március 15-én mutatták be a könyvet...

- Csaknem háromszázan voltak jelen a Gregoriana Egyetem nagy előadójában. Touran érsek és külügyminiszterünk méltatták a kötetet, Somorjai Ádám bencés pedig részletesen ismertette. Sokan hozzájuthattak az olaszok is, hiszen két nyelven jelent meg.

Hazai bemutatója sem maradt el. Az érdeklődők megvásárolhatják a Szent István Társulat és az Új Ember könyvesboltjában.

T. S.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu