Az Európa Tanács a csángó kultúráról

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó bizottsága május végén Isztambulban tartott ülésén egyhangú szavazással elfogadta a Romániában élő csángókról szóló jelentést. A "Csángó kisebbségi kultúra Romániában" című dokumentum megállapítja: a csángók - akiknek száma ma 60-70 ezerre tehető - egy archaikus, nem egységes, magyar eredetű, római katolikus vallású népcsoport, amely a középkor óta él Románia keleti részén, Moldvában.

A csángók önazonossága a római katolikus vallásra és saját nyelvükre épült...

Évszázadok óta a csángók önazonossága a római katolikus vallásra és saját nyelvükre épült. Ez utóbbi egy magyar nyelvjárás, amelyet a családban és a falusi közösségben beszélnek. A magyar nyelvnek ehhez az ősi formájához kapcsolódik archaikus életstílusuk és világnézetük. A dokumentum hangsúlyozza: a csángók földrészünk egyik legrejtélyesebb nemzeti kisebbségét képviselik. Nem tudni, hogy őseik honnan jöttek, és mikor telepedtek le Moldvában. Egyetlen vitathatatlan jellemzőjük, hogy rendkívül erős szálakkal kötődnek a katolikus valláshoz. Nem szokatlan jelenség, hogy egy csángó, ha megkérdezik tőle, milyen nemzetiségű, azt válaszolja: "Katolikus vagyok." Vallási életükben számos középkori hagyományon túl megőrizték a pogány Nap-kultuszt is.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó bizottsága által megszavazott dokumentum, amelyet Tytti Isohookana-Asunmaa finnországi képviselőnő terjesztett elő, a Vallási szempontok című fejezet 5. pontjában megállapítja: A csángóknak a római katolikus hithez való erős kötődését bizonyítja az is, hogy amoldvaikatolikus papok nagy többsége csángó eredetű, mint ahogy csángó eredetű a bukaresti római katolikus érsek is. A XVI. század végéig Moldvában két magyar püspökség volt. Szerepüket fokozatosan átvette a bacaui új püspökség. A háborúk és a szegénység következtében számos moldvai katolikus közösség pap nélkül maradt. Helyüket több esetben olasz és lengyel szerzetesek és papok töltötték be. 1884-ben a bacaui püspökséget feloszlatták, Bukarestben érsekséget, Jászvásárban pedig püspökséget hoztak létre.

Egy 1895-ös törvény betiltotta a kétnyelvű katekézist. Ma a csángók keresik annak lehetőségét, hogy ismét saját, magyar nyelvjárásukon énekelhessék ősi vallási énekeiket, himnuszaikat, valamint használhassák anyanyelvüket a szentmisén is, ahogyan tették ezt 1950-ig. A katolikus egyház képviselői mind Jászvásárban, mind Bukarestben elismerik, hogy szükség van a csángó nyelv megőrzésére, de elutasítják kérelmüket, arra hivatkozva: az nem egyházi emberektől indult ki, hanem magyar nacionalista propaganda következménye. A dokumentum szerzőjének a jászvásári püspök azt mondta: a csángóknak lehetőségük van anyanyelvi gyónásra.

A román nyelv istentiszteleteken történő használatára az a legfőbb érv, hogy Moldva 260 ezer katolikusa közül valamennyi tud románul, míg a csángó nyelvjárást, vagy a magyart csak kevesen értik. A jászvásári püspökség ugyanakkor bizottságot állított fel, élén Despinescu professzorral, amely a csángó nyelvjárás írott formájának lehetőségét tanulmányozza, valamint népszavazást kíván tartani a katolikus lakosság körében, hogy megállapítsa, van-e igény a csángó nyelvű szertartásokra. A dokumentum semmiféleképpen nem tartja indokoltnak, hogy tavaly a jászvásári püspök megtiltotta egy csíkszeredai magyar papnak, hogy anyanyelvén mutasson be szentmisét egy moldvai faluban, az ott lakó csángók kérésére. A szertartást végül egy vendéglőben tartották meg, melyen ott volt a falu csaknem minden lakosa.

Mivel a csángó nyelvet és kultúrát a kihalás fenyegeti, az ET jelentése leszögezi: csak erőteljes és hivatalos támogatással lehet földrészünknek ezt az örökségét megmenteni. A kipusztulás elkerülésére a földrész képviselői 10 pontban foglalják össze javaslataikat. Ezek között szerepel az anyanyelv oktatásának lehetősége, összhangban a romániai alkotmánnyal és törvényhozással. A csángók számára tegyék elérhetővé a magyar nyelvű katolikus szertartásokat, adják meg annak lehetőségét, hogy énekeiket, himnuszaikat saját nyelvükön énekelhessék. Ismerjék el hivatalosan a csángó szervezeteket, mint például a moldvai Csángó-Magyar Szövetséget, és vegyék fel azokat a Nemzeti Kisebbségek Tanácsába. Fordítsanak különös figyelmet a csángó kisebbség helyes bejegyzésére a következő hivatalos népszámláláskor. Nyújtsanak anyagi támogatást a csángó szervezeteknek, hogy havonta jelentkezhessenek kiadványukkal, illetve, hogy rádióállomást tarthassanak fenn. Állítsanak fel egy nemzetközi szakértőkből álló bizottságot a csángó kultúra tanulmányozására. Megfelelő módon rögzítsék a csángók egyedülálló nyelvi és néprajzi sajátosságait. (VR/MK)

*

Tiltakoznak a román püspökök

Román egyházi körökben bírálták a csángók magyar népi kultúrájának megőrzésére felszólító Európa tanácsi határozatot. A bukaresti katolikus érsek, Ioan Robu és Petru Ghergheli iasi püspök az Európa Tanácshoz tiltakozó levelet juttatott el. Ebben azt állítják, hogy a magyar propaganda félrevezette a szervezetet. A csángók nem a magyar, hanem a román folklór elemeit őrzik népi hagyományaikban. "Elképedéssel" értesültek a jelentés bizarr állításairól, amelyek - mint írják - igen távol állnak a valóságtól.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu