"Imádságért nem illik pénzt elfogadni"

Tüskés Tibor Az exponált idő című, emlékezéseket és korabeli fotókat egybegyűjtő, kitűnő kötetéből idézzük föl a soron következő igaz történetet.

Weöres Sándorról szinte mindenki tudta irodalmi körökben, hogy nemcsak XX. századi literatúránk kivételes zsenije, formaművésze és örökké megújulni képes költője, hanem rendíthetetlenül őszinte és bátor ember is. A forradalmat elnyomó Kádár-uralom "érzékeny" időszakában, 1962-ben, amikor még az 1956-os forradalmárok (akiket nem végeztek ki) és egyházi személyek is jócskán a börtönökben sínylődtek, Weöres Salve Regina címen verset küldött be a Tüskés szerkesztése alatt működő pécsi Jelenkornak. A cím miatt a vers közlése eleve problematikusnak látszott, mivel ennek katolikus voltát, jellegét a legbutább kommunista csinovnyikok is fölismerték. Sürgős levél ment ezért Weöres Sándornak Pécsről a cím megváltoztatása ügyében. A költő eleget tett az óhajnak s az Aubade címet ajánlotta, amely francia nyelvű szó; jelentése hajnali fohász, ima. Remélték, hogy ez átmegy a kommunista szűrőn...

Így is lett. A Jelenkor Aubade címen le is közölte a verset, semmi káros következménye nem lett, mert az elvtársak magát a költeményt már nem olvasták el. S itt átadjuk a szót Tüskés Tibornak. "Amikor közlés után postára tettük a lehetőségeinkhez mért, nem túl busás tiszteletdíjat, a költő visszaküldte a pénzt. Az utalvány hátlapjára ezt írta: ´Imádságért nem illik pénzt elfogadni.´ Azt kérte, hogy a honoráriumot adjuk át az egyik fiatal, tehetséges, pécsi írónak."

Szeghalmi Elemér

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu