A százéves templom

Az idén százéves a karcagi római katolikus templom. A Nagykunság központjában méltó módon szeretnék megünnepelni ezt a jeles évfordulót: a Szent Istvánról elnevezett templom mellett a névadó király szobrát avathatja fel augusztus 19-én Seregély István egri érsek.

Van mit ünnepelni a reformátusok lakta városban, hiszen gyökeret vert és megerősödött a katolikusság ezen a szikes földön: "1769-et írtak, amikor Mária Terézia királynő a jászkunok kapitányának assistentiája mellett az első plébánost Illés Antal személyében Karczagra küldötte, hogy itt a plébániát megalkossa, s az ősi lakosok erkölcseit szelídítse" - írja a Nagy-Kunság 1901. december 22-i száma a templom felszenteléséről szóló cikkében. Az említett "ősi lakosok" barátságtalanul fogadták a plébánost, éjszakánként "dorongolták" a falát és az ablakát, s Illés Antal "e miatt nagyobb rossztól félvén, soha nem tért nyugalomra éjfél utáni 2-3 óra előtt". Baja azonban nem esett Karcag első római katolikus papjának. Nem volt könnyű dolga szegénynek: "Karczagi híveiben, kivált kezdetben, csekély öröme lehetett. Ketten voltak ezek csak egy kocsis és egy szakácsnő, a kik azonban katholikus voltukat megvallani nem merték. Nem is sokra ment velök. Az utóbbi elhagyta bevonulása után nem nagy sokára hitét. S így a plébános a megmaradt egy hívét gondozta, mígnem 1773. évben a közigazgatási hatóság támogatása mellett a vidékről 14 katholikus család telepedett be". Később aztán szállingóztak mások is, úgyhogy szűk lett "a szobából átalakított istentiszteleti hely, a vallásalap mint kegyuraság felépítette 1775-ben a még fönnálló templomot, a melyből a díszes s nagyobb újba most történik az átköltözés" - írja a helyi lap 1901-ben, a templom avatásakor.

Diadalmasan közli az újság, hogy "Díszes templom emelkedik Karczag város sugár-útján, melyet most avattak fel Isten dicsőségére s a hívek lelki ügyének munkáló helyéül". Ekkor már négyezer katolikust tartanak számon a nagykun központban. Óriási esemény volt a templom avatása Karcagon, s az újság minden részletre kiterjedően foglalkozott is vele, például leírja, hogy "főoltárképe éppen azt a megható jelenetet ábrázolja, mikor első szent királyunk, István, Mária oltalmába ajánlja a magyarok hazáját".

A templom ma is díszesen emelkedik Karcag sugárútján. Száz esztendő alatt sok vihart volt kénytelen elszenvedni, világháborúk, forradalmak, megtorlások tették próbára a római katolikus közösséget is. A huszadik század második felében olyan volt ez a templom, mint egy sziget a pogányság tengerében. Egyre lakatlanabb sziget. A rendszerváltozást követően nagyon fontos jelentése lett a ténynek, hogy Szent Istvánról lett elnevezve a templom. Ma is hasonló a feladat, mint első szent királyunk idejében: el kell juttatni a hitet a pogányokká szegényített emberekhez.

Erre kínál alkalmat például a százéves templom ünnepe is. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Római Katolikus Egyházközség kezdeményezésére Györfi Lajos karcagi származású, Püspökladányban élő szobrászművész gyönyörű Szent István szobrot készített önköltségi áron - megértve a helyi katolikusság nehézségeit. Az egyházközség a nagy évfordulóra készül Galsi János plébános vezetésével, s a lelki felkészülést szolgálják a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége helyi csoportjának rendezvényei is.

Körmendi Lajos

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu