Bencés monostorok a középkori Magyarországon

Szent Benedek ünnepe

A Szentatya apostoli áldását küldte (Fotó: Mudrák Attila)

Szent Benedek ünnepe - március 21-én - zord idővel fogadta idén a Szent Márton hegyére zarándoklókat. Pannonhalma monostora azonban, miként mindig, most is, dacol széllel, esővel, s a kapun beül már tavaszi derű és bizakodás költözik a látogató szívébe. Aki szerencsésebb, már kocsijából kiszállva egy bencés atya mosolyának, köszöntő szavainak örülhet, de ezen a napon minden vendég személyes fogadtatásban részesül, még mielőtt elfoglalná helyét Szent Márton székesegyházában, hogy részt vegyen az ünnepi szentmisén. A Magyar Bencés Kongregáció, Pannonhalma bencés szerzetesközössége és Várszegi Asztrik főapát vendégei számosan vannak. Eljöttek Európa védőszentjét, a róla elnevezett szerzetesi regula megalkotóját, Nursiai Szent Benedeket ünnepelni a testvérközösségek képviselői, köztük Zakar Polikárp zirci főapát, Horváth Ödön csornai apát, Timár Ágnes apátnő, itt van Karl-Josef Rauber érsek, pápai nuncius, Francesco Marchisano érsek, az Egyház Kulturális Javai Pápai Bizottságának elnöke, Erdő Péter püspök, a katolikus egyetem rektora, Mádl Ferenc köztársasági elnök, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Várhegyi Attila, a kulturális tárca államtitkára, a Bencés Diákszövetség vezetői, és még sokan, Pannonhalma és a bencés rend barátai, és természetesen a pannonhalmi bencés diákok.

Erdő Péter: Európa kulturális fogalom

Az alapítás ezredéves évfordulójának a Mons Sacer címmel megrendezett, Pannonhalma ezer évét bemutató kiállítással tisztelgett az akkorra építészetileg teljesen megújult monostor. Most, a Magyar Millennium évében, a Szent Benedek-napi liturgiát követően Paradisum Plantavit - Bencés monostorok a középkori Magyarországon címmel nyílt nagyszabású kiállítás a főkönyvtár helyiségeiben. A nagy számú, rangos vendégsereg a kiállítás megnyitó ünnepségén emlékezett arra a kisugárzásra, amely a Szent Márton-hegyi monostorból, majd az Árpád-házi királyaink uralkodásának évszázadaiban az egész Kárpát-medencében megtelepedett bencés közösségek révén lelki és kulturális téren egyaránt igen jelentős hatással volt a magyarságra.

II. János Pál pápa jókívánságait küldte a magyar bencés közösségnek, levelét a szentmise elején olvasták fel. Ebben kifejezte reményét, hogy ez az ünnep alkalom lesz arra is, hogy sok ember szívében újra fölragyogjon a nyugati szerzetesség atyjának arca. Kifejezte óhaját, hogy az Istennek adott első hely, amely oly sok középkori monostor életének elkötelezettségét erősítette, korunkban is szolgáljon a Kárpát-medencében élő jóakaratú emberekkel ápolt lelki közösség alapjául. Végül - emlékezve a "feledhetetlen" pannonhalmi látogatására - a Szentatya Pannonhalmi Szent Mór és a bencés szentek közbenjárását kérve szívből adta apostoli áldását az együtt ünneplőkre.

Az ünnepi liturgia vezetésére és igehirdetésre Erdő Pétert kérte fel Várszegi Asztrik. Az ige pedig így szólt Európa védőszentjének napján: "Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővessző". Azaz nincs élet, nincs megújulás Jézus nélkül - mondotta Erdő Péter. Európa nem földrajzi, hanem kulturális fogalom - folytatta -, amely kultúrának a bölcsőjénél a kereszténység áll. Számos építészeti, művészeti, öltözködés- és viselkedésbeli jel igazolja ezt, mégis tény, hogy az európai kultúra alig él a gyökereiből, ápolásra, gondozásra szorul, miként a szőlővessző. Jézussal kell eleven kapcsolatban lennünk, a szentáldozás, az imádság, az evangélium tanítása által, hogy gyümölcsözővé válhassunk. Ehhez kívánt erőt a püspök a jelenlevők, a nagyobb közösségek, Szent Benedek fiai és egész Európa számára.

Paradisum plantavit - e szavak III. Honorius pápának a XIII. századból származó, a magyarországi bencésekhez írott okleveléből valók. Az ókori szerzetesközösségek, különösen Észak-Afrikában, rendszerint egy forrás, egy kis oázis köré települtek. Ez a paradiso, az élet forrása, amint az emberi élet is a Teremtéstörténet által leírt paradicsom-ban született. Szent Benedek követői már nem a sivatagban hanem inkább hegytetőn építik monostoraikat, de a paradiso, a kút, mint életforrás, ma is megtalálható, Pannonhalmán is, a kerengő belső kertjében. A XI. század közepétől a Kárpát-medencében állammá formálódott magyarság számára ilyen életforrásként plántálódtak a monostorok. Több mint hatvanról biztosan tudjuk, hogy a bencés rendhez tartoztak, de másfélszáznál is magasabb azoknak a monasteriumoknak a száma, amelyekben feltételezhetőleg Szent Benedek reguláját követő szerzetesek éltek. Az ezekből származó gazdag anyagot bemutató kiállítást, művészettörténészek, művészek közreműködésével, Takács Imre rendezte. A kiállítás gazdagságához méltó, gyönyörű megjelenésű könyv annak katalógusa, amely a bemutatott anyag rendszerezéséhez igazodva öt fejezetben mutatja be a monostorok alapításának történetét, a monostori könyvtárak, levéltárak, hiteles helyek írott emlékeit, a kolostori műhelyekből származó művészeti alkotásokat, a kolostori templomok ékességeit és a liturgia valamint a magyarországi bencés építészet emlékeit.

Mádl Ferenc köztársasági elnök megnyitó beszédében hangsúlyozta a bencések szerepét a magyar nemzeti karakter és a nyugati kereszténység ötvöződésében. Francesco Marchisano érsek a kiállítást méltató beszédében az evangélium ihletében született emberi alkotások csodás gazdagságról szólt. Ilyeneket hoztak létre a magyarországi bencés monostorok is. Az egyház hármas feladata - hitoktatási, karitatív és kulturális - Marchisano érsek megfogalmazása szerint a hit, remény és szeretet hármasságában teljesedik ki, amint arról az elmúlt kétezer keresztény esztendő itt a Kárpát-medencében is tanúskodik.

A magyarországi bencés monostorok évszázadokkal ezelőtti kisugárzása gyümölcsöző hatással volt az egész Kárpát-medence hitére, kultúrájára. Várszegi Asztrik főapáttól azt kérdeztük, hogy ezer évvel Pannonhalma alapítása után, amikor ez az egy apátság gyűjti egybe és őrzi régebbi korok bencés emlékeit, miért imádkoznak Szent Benedek fiai, mit, milyen mértékben szeretnének, tudnának sugározni az e tájon ma élők számára? "Ezer esztendővel ezelőtt - mondja a főapát - egy maroknyi bencés szerzetes arra irányította népünk figyelmét, aki és ami a jövőt jelenti: Jézus Krisztusra és egyházára. Ma is ezt szeretnénk tenni. Millenniumi tervünkben bemutattuk a középkori bencés monostorok példáját, amelyek egyszerre voltak keresztény, magyar és európai közösségek. Ennek a gondolatnak megvalósítása vezetett bennünket, amikor meghívtuk a Kárpát-medence katolikus közösségei képviselőit Pannonhalmára, ez volt az őszi Háló-találkozó, és egy hétig örökségünkkel és küldetésünkkel foglalkoztunk. Az egykori missziós monostor ismét indítást akart adni a katolikus magyar közösségeknek a jövő tudatosan vállalt alakításában. Ezt a munkát szeretnénk folytatni, továbbépíteni meglévő hagyományos szolgálataink mellett."

Szikora József

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu