Hírek

Orbán Viktor miniszterelnök december 11-én a parlamentben fogadta a magyarországi baptista és a metodista közösség elnökét, Mészáros Kálmánt és Csernák Istvánt. A megbeszélés során szó esett a két egyházi közösség belső életéről, valamint az egyházalapítási törvény tervezetéről.

által indított névhasználati jog megsértésének megállapítása iránti perében a Fővárosi Bíróság 2000. november 28-án jogerős ítéletet hozott, amely szerint a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend Magyarországi Egyesülete alperest eltiltotta a további névhasználattól, és megállapította, hogy a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend Magyarországi Egyesülete megsértette a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének a névhasználathoz fűződő személyiségi jogait, és egyben kötelezte arra, hogy a Fővárosi Bíróságon 15 napon belül intézkedjék az egyesület jogsértő nevének megváltoztatása iránt.

Így a jogerős ítélet alapján a magyar máltai lovagoknak egyedül a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége (képviselője O’sváth György elnök) a hivatalos és elismert szervezete. Más szervezet tehát nem jogosult sem a máltai lovag név használatára, sem a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend név viselésére. A hírt a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének jogi képviselője adja közre.

Komár István felmentést kapott Szob és Ipolydamásd lelkipásztori ellátása alól, és Szolnok-Szandaszőlősön lett plébániai kormányzó.

Béla Vince felmentést kapott Rimóc lelkipásztori ellátása alól és Szobra kapott plébánosi kinevezést.

Faragó Artúr felmentetést kapott Szolnok-Szandaszőlős lelkipásztori ellátása alól, és Rimóc, valamint Varsány új plébániai kormányzója lett.

Ágfay Antal felmentést kapott Mátramindszent ellátása alól. Ezen lelkészség lelkipásztori ellátásárával Kovács Józsefet bízta meg a főpásztor.

NÉMETORSZÁG

Bonnban maradnak

A német püspöki kar állandó bizottsága würzburgi ülésén egyszerű többséggel úgy döntöttek, hogy a püspökkari székház maradjon továbbra is Bonnban, de fel kell újítani azt. (VR/MK)

A „forsa“ intézet felmérése szerint minden harmadik német katolikus rendszeresen (vagyis legalább havonta egyszer) jár vasárnapi szentmisére.

A katolikus nők negyedrésze, a férfiak 22 százaléka minden vasárnap részt vesz misén. Az evangélikusoknak csak 8 százaléka jár minden vasárnap istentiszteletre, minden tizedik egy hónapban egyszer. Harmadrészük viszont még nagy ünnepeken sem. (Kathpress)

A babona viszont terjed a németek körében. Az allensbachi közvélemény-kutató intézet felmérése szerint pl. 42 százalékuk szerencsét hozónak tartja a maga számára a négylevelű lóherét. 1973-ban még csak 22 százalék „hitt“ a négylevelű lóherében. (KNA)

A müncheni „Don Bosco Kommunikáció“‘ nevű ügynökség (nevéből ítélve a szaléziekhez áll közel) az interneten (www.einfach-beten.de) egyszerű imádkozásra tanítja az érdeklődőt. Uwe Dinkhoff, a program felelős munkatársa szerint a látogató olyan cserélődő imaszövegeket és elmélkedési anyagot talál a honlapon, mely megtanít egyszerűen, saját szavainkkal, gondolatainkkal imádkozni, napközben is röviden Istenhez emelni gondolatvilágunkat. Arra is lehetőség van, hogy ki-ki a maga imaszövegével gazdagítsa a kínálatot. (KNA)

VATIKÁN – RÓMA

Gyógyulást kérő ima

A Hittani Kongregáció legújabb dokumentuma „jogosnak és dícséretesnek“ mondja a betegek gyógyulásáért végzett imádságot, bizonyos egyházfegyelmi normák tiszteletben tartása mellett. A közösségi imák, gyógyulást kérő szertartások ahhoz a feltételhez vannak kötve, hogy a liturgikus szabályok ne szenvedjenek csorbát, ne veszítsék el tényleges jelentésüket. „Minden egyes hívő jogosan intézi imáját Istenhez, hogy elnyerje a gyógyulás kegyelmét. Amikor azonban erre a gyógyulást kérő imádságra templomban vagy más szent helyen kerül sor, kívánatos, hogy ezeket felszentelt személy vezesse.“ A liturgiában a hívek egyetemes könyörgései között van jó lehetőség a gyógyulást kérő imára. (VR/MK)

Ázsiai püspökök megbeszélése

A Püspöki Szinódus ázsiai különleges ülésének főtitkársága negyedszer tartott megbeszélést a Vatikánban arról, hogyan valósítják meg a pápa „Ecclesia in Asia“ kezdetű, szinódus utáni apostoli buzdításának irányelveit. Erről most minden helyi egyháztól írásbeli beszámolót kérnek. (VR/MK)

Egyetemes és helyi egyház

Walter Kasper püspök, aki Rottenburg-Stuttgart főpásztora volt tíz évig és tavaly óta a vatikáni Keresztény Egység Tanácsának titkára, a müncheni „Stimmen der Zeit“ jezsuita folyóiratban azt fejtegeti, hogy sok keresztény némelykor egyszerűen nem ért meg bizonyos szentszéki szabályozásokat, és függetleníti magát ezektől. Példaként említi az elvált újraházasodottak szentségekhez járulásának tilalmát és más keresztény egyházak tagjaival való eucharisztikus „vendégséget“. Ezt egy főpásztor nem nézheti tétlenül. De kemény büntetések nem érnek célt, sőt sokszor az ellenkező eredményre vezetnek. Megoldás csak akkor lehetséges, ha a püspökök az egyetemes egyházi szabályozások alkalmazásában bizonyos felelős játékteret kapnak. Az egyház egyoldalú központi, egyetemes felfogása Kasper püspök szerint egyébként ökumenikus szempontból is riasztó. Fejtegetéseit „baráti eszmecsereként“ ajánlja Joseph Ratzinger bíboros figyelmébe. (KNA)

Tisztelet a keleti szertartású katolikusoknak

Az egyik legbefolyásosabb kuriális bíboros, Achille Silvestrini – mint már hírt adtunk róla – betöltve 75. életévét, nyugdíjba vonult a Keleti Egyházak Kongregációja éléről, és a Szentatya utódául Libanonból Ignace Moussa I. Daoud antiochiai szír katolikus pátriárkát nevezte ki, mégpedig a jelek szerint személyes kezdeményezésére. Arra ugyan már volt példa, hogy egy keleti pátriárka kerüljön vezető kuriális tisztségbe. De most először történt, hogy nem latin szertartású, hanem „unitus“, egyesült keleti egyház pátriárkája vezet kuriális hivatalt. Ebben pedig Vatikán-szakértők a pápa tiszteletének kifejezését látják a kereken 20 millió „unitus“, egyesült keleti szertartású katolikus iránt. A szír katolikusok a XVII. században tértek vissza a szír ortodox egyházból, mely nem 1054-ben, hanem már 451-ben, a kalkedoni zsinat után elszakadt Rómától. (Kathpress)

Az összes irat nyilvánosságáért

Andrea Riccardi római történészprofesszor, a Szent Egyed Közösség alapítója, aki szoros kapcsolatban áll II. János Pál pápával, a „MicroMega“ folyóiratban annak a véleményének adott hangot, hogy a Vatikánnak a II. világháború idején keletkezett teljes iratanyagát már most kutathatóvá kell tenni. A Vatikáni Levéltár anyagát pápánként előrehaladva nyitják meg a kutatók előtt, de most még csak az I. világháborúig tartó anyag kutatható. Mivel azonban XII. Piusz és a holokauszt körül nem szűnik a vita, jobb lenne mindent nyilvánosságra hozni, hisz az egyháznak nincs takargatni valója. A professzor ezt sokkal jobb lépésnek tartaná, mint az ismert katolikus-zsidó történész vegyesbizottság felállítása volt, hisz ilyenkor mind a két fél igyekszik megbízói elvárásainak megfelelni a teljes anyag ismerete nélkül, tárgyilagos kutatómunka helyett. Sok vonatkozásban gazdagítaná a történeti képet a II. világháborúról, ha nem csak 14 kötetben olvashatnánk válogatást a vonatkozó iratokból, hanem az egész anyagot tanulmányozhatnák a bármely vallású és világnézetű szakemberek. (Kathpress)

Televíziósok bátorsága

A Szentatya az olasz televízió (RAI) háromezer munkatársával találkozott, akiknek megköszönte, hogy a szentév folyamán kiválóan teljesítették megnövekedett munkájukat. Azt kérte tőlük, hogy mindig a közjó és ne a gazdasági haszon szolgálata vezesse őket. Befolyásolják a szociális felelősség szellemében a közvéleményt. „Ehhez bátorság kell, sőt nem ritkán hősiesség. Bizonyos fokig az ár ellen kell úszni és számolni kell a meg nem értéssel is“ - mondta a pápa. Az egyház fáradhatatlanul emlékeztet a kommunikáció erkölcsi követelményeire. (Kathpress)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu