|
A gazdagok lelkiismerete volt Kanter Kártolyra emlékeztek Tatán A múlt század végén megszülető világváros hitéletének szervezettsége nem tudott lépést tartani a lélekszám rohamos növekedésével. Hatalmas plébániák jöttek létre: a józsefvárosi templomhoz például több mint százezer hívő tartozott. Így természetesen szó sem lehetett a személyes és hatékony lelkipásztori munkáról. Az első világháború után kibontakozó katolikus reneszánsz egyik előfutáraként Kanter Károly nevéhez számos életképes, áldásos kezdeményezés fűződik. Falusi káplánsága idején és Óbudán a gyóntatás és a szegények ügyének felkarolása, valamint a hitoktatás töltötte ki idejét. A pesti Lipótvárosban kidolgozta a Katolikus Kör programját, amivel a hitoktatás életkor szerinti folyamatosságát akarta biztosítani. A belvárosi templomban gyóntatószéke előtt már olyan sorok várakoztak, hogy gyakran csak késő éjszaka tudták bezárni a templomot. 1894-ben nevezték ki a budapesti Oltáregyesület igazgatójává. Felismerte, vallotta és meggyőzően hirdette, hogy boldogságunk, egyházunk és nemzetünk jövője az Eucharisztiától függ. Egyik legfontosabb feladatának tekintette a katolikus közélet igényes megszervezését, abban a meggyőződésben, hogy csak a hitből élő, gyakorló katolikusok alkalmasak és eléggé bátrak a közéletben a vallás ügyének képviseletére. A szentségimádás fontosságának felismerésével előfutára volt Szent X. Piusz pápa eucharisztikus reformjának is. Fontos szerepe volt többek között a budapesti modern hitoktatás megszervezésében és a Regnum Marianum megszületésében is. „Az emléktáblával a gazdagok lelkiismeretére és a szegények szociális segítőjére is emlékezünk – mondta Munka Judit a táblaavatási beszédében. – Budapest apostola nemcsak kőből, hanem emberi lelkekből is templomot épített Istennek. Kanter Károly szentéletű, tehetséges, nagy műveltségű pap és szugesztív hitszónok, jámbor lelki vezető, nagylelkű adományozó és vendégszerető házigazda volt. Szerdahelyi
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|