Szolidaritás a szegények szolgálatában

Szolidaritás a szegények szolgálatában jelmondattal rendezték meg november 24-25-én Varsóban a lengyelországi katolikus mozgalmak és egyesületek 2. Kongresszusát. A Roma Színházban (nincs köze a népcsoporthoz) és a lengyel főváros templomaiban tartott találkozóra összesereglett a mintegy százötven lengyelországi katolikus mozgalom és egyesület több mint 3500 vezetője. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével (és felszólalásával) Jerzy Buzek miniszterelnök, Józef Glemp bíboros, prímás, Józef Kowalczyk érsek, lengyelországi pápai nuncius, számos lengyel és több közép-európai (német, szlovák, litván, szlovén, horvát) püspök, köztük Miroslav Vlk prágai érsek, az európai (és cseh) püspöki konferencia elnöke. Több száz külföldi vendég érkezett a jubileumi év tiszteletére rendezett kongresszusra, elsősorban közép- és kelet-európai országokból (magyarokat is hívtak, de ők lemondták a részvételt).

A hat évvel ezelőtti első kongresszus, mely az egyház lengyelországi „tavaszának” gazdagságát mutatta, a mozgalmak és a lelkipásztorok szempontjából egyaránt jelentős esemény volt. Jelezte egyfelől, hogy az egyház fontosnak tekinti ezeket a mozgalmakat, másfelől pedig új lendületet adott apostoli és evangelizációs tevékenységüknek.

A mostani, második kongresszus előkészítése 1997-ben kezdődött: a legtöbb lengyelországi egyházmegyében 1998-99-ben megrendezték a katolikus mozgalmak és egyesületek helyi kongreszszusait, ezeken a mozgalmak több mint százezer vezetője vett részt, akik felkészítették a tagságot az országos kongresszusra és a jubileumi év megünneplésére. Egyházi felmérések szerint a lengyelek 5,5 százaléka, több mint kétmillió ember vallja magát valamilyen katolikus mozgalom vagy egyesület tagjának.

Az 1994-es első kongreszszus óta – ahogyan Adam Schulz jezsuita atya, a tíz éve működő katolikus mozgalmak tanácsának elnöke, a rendezvény fő szervezője előadásában elmondta – több mint kilencszázezerrel emelkedett a katolikus mozgalmak és egyesületek tagsága. Elsősorban világiak tartoznak közéjük, akik a legkülönfélébb karitatív tevékenységekkel, egyebek között családsegítéssel, neveléssel, környezetvédelemmel foglalkoznak, sokféle társadalmi, gazdasági, kulturális területen dolgoznak. Gyakran olyan egyéneknek, családoknak, közösségeknek nyújtanak segítséget, akikhez/amelyekhez az állami vagy önkormányzati segítség nem jut el. Több száz iskolát, segítő központot, hajléktalan menhelyet, ifjúsági centrumot, tanácsadó, tájékoztató irodát tartanak fenn országszerte. Több tucatnyi folyóiratot, kiadványt jelentetnek meg, aktívan részt veszek a helyi közösségek társadalmi életének szervezésében, állampolgári ismeretekre, a közügyekben való részvételre oktatják tagjaikat. A nemzetközi méretű mozgalmak lehetővé teszik tagjaik számára, hogy más kultúrákhoz, népfajokhoz tartozó emberekkel személyes kapcsolatot teremtsenek, megtanulják becsülni őket. Egyes mozgalmak – nem kormányzati szervezetekként – nemzetközi szervezetek munkájában is részt vesznek.

Schulz atya szerint a katolikus mozgalmak erejét elsősorban tagjaik istenkapcsolatának minősége határozza meg, nem pedig a hatékony szervezeti felépítés, a korszerű munkamódszerek vagy a társadalmi életre gyakorolt befolyásuk mértéke. Ezért a mozgalmak fő feladata ma istenkapcsolatuk elmélyítése, embertársaik és a világ jobb megismerése. Ahogyan Schulz atya megfogalmazta, „szent profikkᔠkell válni az élet minden területén, a családtól a politikáig és a hivatásig. Az új kihívások szükségessé teszik a szolidaritást, mégpedig nemcsak az adott mozgalmon belül, hanem az egyes mozgalmak között is egyházközségi, egyházmegyei és országos szinten egyaránt. Erre utalt a kongreszszus jelmondata – Szolidaritás a szegények szolgálatában.

Glemp bíboros felszólalásában a világiak fontosságát, szerepét emelte ki a mai kihívásokra adandó válaszok megtalálásában. A pápai nuncius erőteljesebb közéleti részvételre buzdította a katolikus szervezeteket. „Sem Lengyelországban, sem Európában nem hallatszik eléggé a hangotok, viszont hallani lehet más szervezetek hangját, amelyek annál harsányabbak, minél kevesebben vannak” – panaszolta a nuncius, hiányolva például a katolikus mozgalmak és egyesületek megfelelő részvételét az Európai Parlament munkájában.

A kongresszus első napján a küldöttek előadásokat hallgattak, a második napon tartották különböző templomokban az úgynevezett tematikus kongresszusokat, amelyek keretében tíz fontos témát vitattak meg (pl. evangelizáció az egyházban és a világban, ifjúság az egyházban és a társadalomban, a keresztény család, a keresztény kultúra és hagyomány, katolikus mozgalmak az egyesülő Európában, a mozgalmak apostolkodása falun). Délután az óvárosi Keresztelő Szent János-székesegyházban gyűltek össze a résztvevők, ahol megvonták a találkozó mérlegét, és megfogalmazták a közeljövő feladatait. Elhangzott, hogy a következő kongresszust öt év múlva tervezik.

T.K.P.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu