 |
 |
 |
 |
2000.
december 17. |
Következő, ünnepi számunk |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
Életüket kockáztatták Szerzetesnők az Andrássy út 60. szomszédságában „Soha nem politizáltunk” – mondta Mária nővér, a Szűz Mária Társasága jelenlegi általános főnöknője, amikor rendje történetéről kérdeztük a Társaság budapesti központjában. A Szent Ignác szellemében működő Szűz Mária Társasága 1925-ben alakult, az Egyetemi Hallgatónők Mária Kongregációjából. Szabályzatukat a Szerzetesek Kongregációja jóváhagyta, és az alapító Ván Zsuzsanna Mária vezetésével a rend megkezdhette apostoli szolgálatát. Többek közt papnak készülő fiatalokat is neveltek Budapesten a Collegium Josephinumban. Tevékenységük nyomán a diákok közül 1945-ig 32 papot szenteltek.
A Szűz Mária Társaság eddigi történetének leghősiesebb időszakát élte meg a nyilas uralom alatt. Mária nővér kérdésünkre felidézte a vészterhes idők eseményeit, amikor a Társaság központja a Vörösmarty utca 34/A. alatti házban volt, mely az Andrássy út 60. szomszédságában állt. A nyilasok központja mellett élő nővérek a szerzetesi anyaház pincéjében 40 zsidó gyermeket és 20 felnőttet rejtegettek életük kockáztatásával. A pincében az élet állandó rettegésben telt. A nővérek ügyességének köszönhető, hogy a nyilasok nem jöttek rá, hogy az üldözött emberek itt kaptak menedéket. A gyerekek arcát bebugyolálták, és a pincét csak halvány gyertyafény világította meg. A 4-14 éves korú gyerekek figyelmét a nővérek próbálták elterelni a körülöttük zajló háború valóságáról. Egy alkalommal – meséli Josefina nővér, miközben a gyermekekkel játszottunk, a pincébe lépett egy nyilas tiszt, puskával a vállán. Akkor még nem tudtuk, hogy nem a vég órája, hanem egy váratlan segítség érkezett. A tiszt ugyanis, (akiről később kiderült, hogy zsidó ember), felajánlotta segítségét. „Értsék meg, én csak segíteni szeretnék. Mire van szükségük?” – kérdezte a nyilas katona. A megdöbbent nővérek lassan bevallották, hogy karácsonyig már nem tart ki a tüzelő, és már azon voltak, hogy feldarabolják a bútorokat. A tiszt másnap egy teherkocsi hasábfát hozatott. Attól kezdve a zsidó származású férfi éjszakánként elhozta kisfiát is a nővérekhez, hogy vigyázzanak rá. Az üldöztetések idején még számtalan, az előbbihez hasonló kisebb-nagyobb „csoda” történt az Andrássy út 60. szomszédságában. A legnagyobb mégis az volt, hogy a Szűz Mária Társaságának ötven tagja, a negyven zsidó gyermek és a húsz felnőtt életben maradt, mindannyian megmenekültek. A gyerekekből azóta már felnőttek lettek, és sokan közülük vissza – visszajárnak, és meglátogatják a rend még élő tagjait. Egyikük közbenjárására a Szűz Mária Társasága 1991. április 21.-én megkapta a Yad Vashem-díjat, mely azokat illeti meg, akik az üldöztetések idején zsidó emberek megmentésében közreműködtek. 1995-ben a rend a Bátorság érdemrendet is megkapta. A nyilas uralom súlyos megpróbáltatásokkal terhes időszakot jelentett a Szűz Mária Társaságnak éppúgy, mint más szerzetesközösségeknek is. De ahogy a történelem hasonló korszakaiban, a szerzetesek hűségesek maradtak Krisztus követésében és rászoruló embertársaik szolgálatában. Körössy László
A hitleri időkben a szerzetesrendeknek komoly, áldozatos szerepet játszottak a zsidó emberek megmentésében. December 27-én az egyház megemlékezik Salkaházi Sáráról, a Szociális Testvérek Társaságának tagjáról, a testvéri szeretet vértanújáról, akit 1944-ben elhurcoltak és a Dunába lőttek, mert üldözötteket menekített.
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|
||||||
